Mikor érdemes valutát venni, mibe érdemes befektetni? Két hónap alatt többen tették fel ezeket a kérdéseket, látván a forint árfolyamában bekövetkezett változásokat, és hallván azokat az egymásnak ellentmondó véleményeket, amelyek a magyar fizetőeszközről szóltak. Többen a választások előtti forintgyengülések kapcsán az iránt érdeklődtek, hogy valóban elérheti-e a sokak által emlegetett euró árfolyama a 300 forintos határvonalat. Akkor, amikor éppen 270 forint volt az uniós valuta azt válaszoltam, hogy akkora esélye van az eurónak a 300 forintos árra, mint a 250 forintosra. A tippünk bejött, valóban nem volt érdemes spekulálni a 300-as határra.
Később, amikor az euró újból 260 forint közelébe gyengült, azon kérdések sokszorozódtak meg, hogy erősödhet-e tovább a forint, és lehetséges-e, hogy a közeljövőben olcsóbban vegyünk eurót, mint azt korábban megtehettük. A nyár, a nyaralások közeledtével egyre többen váltanak eurót, ez viszont automatikusan az uniós valuta felértékelését okozza.
Ha megnézzük a devizapiaci (nem a pénzváltóknál, hanem a bankok közötti kereskedésben) árfolyamok alakulását, akkor láthatjuk, hogy a pénzváltóknál nem azon az áron tudunk váltani, amit a sajtó beharangozott, mert némi eltérés mutatkozik a valuta- és a devizaárfolyamok között. Ez a különbség akár meghaladhatja a 10 forintot is, így nagyon meg kell gondolnunk, hogy spekulációs célból mikor veszünk, vagy adunk el valutát. Úgy érdemes gondolkodni, hogy amikor az újságok azt írják, hogy az euró 260 forintra szökött a bankközi devizapiacon, akkor mi azt az eurót a pénzváltónál 270 forintért kaphatjuk meg, eladni viszont csak 250 forint körül tudjuk. (Hogy mitől alakul ki az árrés, arra az a magyarázat, hogy a pénzváltóknak és a bankoknak is kell valamiből élniük.)
Azon hatások közül, amelyekre állandóan számítani kell a forint árfolyamának mozgásakor, ki kell emelnünk, hogy bizony az euró magyarországi bevezetése még távoli esemény – egyes szakértők 2010-re teszik az uniós valuta hazai bevezetését –, ezért a forint euróval történő összehangolására, a fixált árfolyamra még várni kell. Változásokra akkor kell számítani, amikor a forintban lévő befektetések tulajdonosai valamilyen belső vagy külső oknál fogva a forintot eladják, vagy éppen veszik. Ilyen jellegű lépésekre mostanában igen gyakran kényszerülnek a befektetők.
A séma pont olyan, mint a piacon: Juliska néni a saját kiskertjében megtermelt paradicsomot a többi árus árához próbálja igazítani, de ha a piacot ellepik a német turisták, akik mindenáron paradicsomot akarnak venni, akkor az árak magasra szöknek. Juliska néni a piacnyitáskor még 200 forinton adta a paradicsom kilóját, a nap végén már a kereslet élénkülésével párhuzamosan 250 forintra emeli az árat. Azaz, ha a piacon megjelennek a vevők, akkor ez drágulást idéz elő a keresett termék esetében, ez igaz a forintra is. Hasonlóan működik ez visszafelé is, amikor a piacon sok paradicsom van, de a vevők száma kevés, ebben az esetben a paradicsom ára csökkenhet. Mivel nehéz megjósolni, hogy mikor jönnek a vevők, vagy mikor alakul ki pangás a piacon, ezért nehéz biztos tippet adni, hogy mikor érdemes valutát vásárolni. Ha viccesen ki akarnánk térni a kérdés elől, akkor azt kellene mondanunk, hogy akkor vegyünk, amikor pont arra van szükségünk. De, hogy választ is adjunk a feltett kérdésekre, előbb el kell hogy magyarázzuk, nincs olyan befektetési metódus, amely rövid idő alatt (1-2 nap, vagy 1-2 hét) nagy hasznot hoz, azaz a befektetésünk többszörösére növekszik. Csekély idő leforgása alatt csak törvénytelen úton lehetséges komoly haszonra szert tenni, az ilyen jellegű befektetési tippek vagy nem biztonságosak, vagy forrásuk jogszabályba ütköző, ezáltal az információ felhasználása is büntetést vonhat maga után.
Vannak azonban nagy biztonságú befektetési lehetőségek, sőt olyanok is, amelyek már-már megközelítik a tuti befektetés formáját is. Ilyen lehet az euró, vagy más valuta vásárlása és az abban történő megtakarítás. Aki hosszú távú valutabefektetésben gondolkodik az akkor teszi a legjobban, ha havonta egy fix összeget vált át és egyből elteszi. Egy évig nem is érdemes a félretett pénzzel foglalkozni, de 12 hónap után, ha előveszik szembesülhetnek a tényekkel, a fokozatosan emelkedő befektetés, fokozatos árfolyam-növekedést mutathat.
A nyaralás előtti valutaváltás ürügyén nem érdemes komolyabb kalkulációkba bonyolódni, a jelenlegi 265–270 forint közötti euró várhatóan nem fog egy-két hét alatt 250 forint közelébe visszacsúszni, de az sem várható, hogy 300 forintig kússzon fel az euró ára. Arra viszont van esély, hogy az uniós valuta átlépje a 270 forintos határvonalat.
Még a rendszerváltás előtt kezdődött el, hogy az állampolgárok a valuta felhalmozására törekedtek. Amikor még a nyaralásunkra nem kaptunk csak 10-20 ezer forintnyi valutát nagy érték volt a dollár. Szüleink kuporgatták az osztrák schillinget, a német márkát, az amerikai dollárt, vagy éppen az olasz lírát annak érdekében, hogy az utazásokra meglegyen a kellő költőpénz. Azokban az időkben a Keleti pályaudvar mellett lehetett feketén valutát venni, akkor kevesen gondoltak arra, hogy az árfolyamokkal spekuláljanak.
Manapság más szelek fújnak, a devizaliberalizáció (korlátlan mennyiségű valuta tartható külföldi bankszámlán) elsöpörte a valutában történő megtakarításokat, ma már csak kevés helyen van a párnacihába varrva a dollár, pedig lehet, hogy nem lenne baj, ha újból elgondolkodnánk az „elfekvő” megtakarítási módszereken.
origo.hu
Legendás hóviharok, amelyek napokra megbénították Magyarországot
