Nagy a káosz a luxusadó körül

Komoly csalódást okozott az idén bevezetett luxusadó: bár a kormány tízezer érintettel és legalább egymilliárd forintos bevétellel számolt, a benyújtott bevallások száma alig félezer. Az eddigi tapasztalatok alapján ráadásul sokan értékelték túl életkörülményeiket: a bevallások közel egytizede a nem adóköteles ingatlanról ad számot.

A luxusadóval kapcsolatos korábbi kormányzati nyilatkozatok elmaradhatatlan elemének számítottak a tízezer adózóról és milliárdos bevételekről szóló jóslatok. Egészen május 2-ig, amikor lejárt az új adónem alapját képezni hivatott bevallások beküldésének határideje. Kiderült ugyanis: tízezer helyett mindössze néhány százan ítélték úgy, hogy otthonuk értéke meghaladja a százmillió forintot.
Az már korábban is tudható volt, hogy a luxusadó igencsak Budapest-központú jelenség lesz: az adóköteles ingatlanok nagy része a fővárosban található, elsősorban a budai kerületekben.
Ennek ellenére határidőn belül alig több mint kétszázan juttatták el bevallásukat a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályához, bár számuk azóta is folyamatosan növekszik. Illy Tibor szakmai tanácsadó lapunk kérdésére elmondta: tegnap reggelig 393 bevallás érkezett hozzájuk, ebből azonban csak 357 „használható”, 36 bevallás esetében ugyanis nem áll fenn adókötelesség. Mindez jelenleg 79 millió forintnyi luxusadó befizetését vetíti előre Budapesten. Kisebb-nagyobb hibákat a hivatal több mint száz bevallásban fedezett fel.
Nem a hibás dokumentumok kijavítása lesz azonban az önkormányzatok legnehezebb feladata a következő hetekben: visszafogott becslések is legalább három-négyezerre teszik a százmillió forintnál értékesebb ingatlanok számát. Ezek felkutatása viszont – az épületek értékéről szóló pontos nyilvántartás hiányában – idő- és pénzigényes folyamat. A kisebb településeken a helyhatóságoknak erre nincs is kapacitásuk.
A luxusadó évente fizetendő, mértéke a százmillió feletti rész fél százaléka, vagyis egy 140 millió forint értékű ingatlan esetében évi kétszázezer forint. A késedelmes fizetés százezer forintos bírsággal büntethető, a bevallás elmulasztása esetén pedig 150 százalékos szorzó lép életbe. Az új adónem azonban vélhetően nem ró kibírhatatlan terheket a tulajdonosokra. Ennek ellenére biztosan sokan élnek majd a kínálkozó kiskapukkal, még akkor is, ha az idei adót a január 1-jei állapot alapján mindenképpen kivetik, az év közbeni módosításoktól függetlenül. Az adóelkerülés egyik formája az ingatlan két helyrajzi számon történő szerepeltetése. Intő jel lehet, hogy – a Magyar Hírlap információi szerint – Budapesten az idén többszörösére nőtt a társasházzá alakítási kérelmek száma. A másik „megoldás” az, ha a tulajdonos egy cég nevére íratja az épületet, a luxusadó ugyanis csak magánszemélyekre vonatkozik.
Pontosan ezekre a hiányosságokra hívja fel a figyelmet az a nyílt levél, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) juttatott el a Fővárosi Közgyűlés vezetőihez. A luxusadó teljesen elhibázott, ugyanis sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés, valamint a köztulajdon és magántulajdon arányosságának elvét – fogalmaz a levélben Vadász György. A BKIK alelnöke kifogásolja, hogy az új adónem csak magánszemélyekre vonatkozik, gazdasági szervezetekre nem, valamint, hogy a szabályozás nem veszi figyelembe a vagyont terhelő hiteleket. Vadász szerint nem lehet vagyonarányos közteherviselésről beszélni akkor, amikor a luxusadó csak ingatlanokra vonatkozik, egyéb értékekre – értékpapírokra, nemesfémekre, műtárgyakra vagy luxusjárművekre – nem, s nem veszi figyelembe a külföldi ingatlanokat, ráadásul olyan helyzetet eredményez, hogy egy 105 millió forint értékű épület hat tulajdonosa fizet luxusadót, míg az egyetlen tulajdonos birtokában lévő hat darab 99 milliós értékű ház után nem kell adózni. A BKIK alelnöke hangsúlyozza: nem a vagyoni típusú adók ellen lépnek fel.