Szűkös agrárpiaci kilátások

Nem célszerű figyelmen kívül hagyni a világgazdasági folyamatokat a hazai mezőgazdaság szempontjából sem, azok ugyanis nagy befolyással vannak termelésünkre – hangzott el egy konferencián, ahol kiderült az is: az unió egészét tekintve egyedül a sajt versenyképes a világpiacon, a gabonafeleslegből pedig legszélszerűbb bioüzemanyagot gyártani.

Magyarország uniós csatlakozása után agrárexportunk 5-6 százalékkal, az import 25-30 százalékkal nőtt, ezzel megbomlott a kereskedelmi egyensúly, ami csak a múlt év végére állt vissza ismét, és zárhatta jelentős pozitív szaldóval a tavalyi évet az agrárium – mondta tegnap a Nemzetközi agrárpiaci kilátások című konferencián Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. A csatlakozás tapasztalatai közül kiemelte, hogy hazánknak a saját piaci pozíciók felmérésén túl tisztában kell lennie a világpiaci helyzettel, mert az óhatatlanul kihat mezőgazdaságunkra és kereskedelmünkre is. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója előadásában kifejtette, a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) folyó tárgyalások eredményeként azzal kell számolni, hogy a következő évtized elejére az unióban jórészt megszűnnek az agrártámogatások, és a vámok is jelentős mértékben csökkennek, amihez alkalmazkodni kell. Példaként említette, hogy a közvetlen támogatások 90 százaléka megszűnik, és a gazdálkodók csak jövedelemkiegészítést kapnak termelésükhöz.
– A világ búzapiaca az elkövetkező tíz évben évi egy százalékkal nő, és előreláthatólag 670 millió tonna körüli össztermést ér el. Az idén a prognózisok szerint a világ búzatermelése két százalékkal emelkedik. A kukoricatermelés 2015-re a jelenlegit mintegy 13 százalékkal haladja meg, és eléri a 786 millió tonnát. Az idén a kukoricatermelés a világon némileg csökken a főigazgató prognózisa szerint – szól a gabonapiaci kilátásokról Udovecz. A szakember elmondta azt is, hogy az unióban az intervenciós készletek 2015-ig jelentős mértékben csökkennek, de ha Magyarországon a jelenlegi intervenciós felvásárlási gyakorlat fennmarad, akkor 14-15 millió tonnára emelkedhet a hazai intervenciós készlet. Ha azonban az intervenciós gyakorlaton változtat az unió, akkor 2010-ig még mintegy 10 millió tonna többlet gabonakészlettel lehet számolni Magyarországon. A gabonatöbblet levezetésére a főigazgató a bioetanol-termelést tartotta a legcélszerűbb megoldásnak, hozzátéve: uniós szakértők szerint az nagyüzemileg csak 90 dolláros hordónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos, de emlékeztetett arra is, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. A főigazgató rámutatott arra is, hogy az unióban a mezőgazdasági termelés haszna általában a támogatásokból származik. Így Magyarországon is a búzatermelés eredménye – jelenleg hektáronként 30-32 ezer forint – a támogatásnak köszönhető. A szakember szerint amennyiben az új farmgazdaság-támogatási rendszerre tér át Magyarország, akkor kötelezően pihentetnie kell a szántóterület egy jelentős részén, mintegy 4-500 ezer hektáron.
Popp József, az AKI igazgatója az állattenyésztés lehetőségeiről szólt, mondandójából az derült ki, hogy egyedül a sajt versenyképes a világpiacon az összes állattenyésztéshez köthető termék közül. A bioüzemanyag kapcsán kiemelte, ha bevezetik a kötelező keverési szintet, akkor emelkednek a takarmányárak, ami egyenesen vezet az állati termékek és állati eredetű élelmiszerek áremelkedéséhez. Az állattenyésztők ezért a kötelezettség ellen lobbiznak, a növénytermesztők azonban mellette kardoskodnak.