Thomas Friedman: A világ kilapult

Az egyre olcsóbb számítógépek, az internet elterjedése, a munkafolyamatok kiszervezése a föld másik oldalára, a digitális, mobil, személyes és virtuális eszközök elérhetősége egyfajta szoftverforradalomként vadonatúj fejezetet nyitott bolygónk létében – vázolta Thomas Friedman Pulitzer-díjas amerikai író, publicista a Közép-Európai Egyetemen tartott hétvégi előadásában, ahol a magyar nyelven is nemrég megjelent könyvével kapcsolatosan tartottak konferenciát.

Thomas Friedman, a New York Times publicistája megfogalmazása szerint Csipkerózsika-álmából riadt fel egy indiai útja során, amikor a dél-indiai Bangalore városban járva azt tapasztalta, hogy mialatt a kabuli és bagdadi mozgalmárokról szóló könyvének megírásával volt elfoglalva, és a világ számos pontjáról tudósított, addig óriásit fordult a világ. „A világ kilapult” – mondta előadásában az emberiség technológiai és szoftverforradalmának eredményét Friedman, aki három fő részre osztotta a globalizáció történetét. Az első korszak Kolumbusz felfedezésétől, az Ó- és Újvilág közti kereskedelem elindulásától datálódik, ekkor a fő mozgatórugót az egyes országok és a kormányok ereje adta a lehetőségek kiszélesítéséhez.
A második globalizáció körülbelül 1800-tól 2000-ig tartott, a változás fő közegét pedig már a multinacionális cégek jelentették – fogalmazott a szerző, aki szerint a terjeszkedő vállalatok az egész világot potenciális piacnak tekintették. Ebben a korszakban a legfontosabbnak a berlini fal leomlását tekintette, mely szimbolizálta a korlátozások lebontását és az új integrációt. A harmadik globalizáció során az internet és az e-kereskedelem megjelenésével egy olyan szoftverforradalom napjait éljük, ahol mindenki mindenkihez közelebb került, ellaposodott a Föld, abban az értelemben, hogy a horizontális terjeszkedéssel egyre kisebb jelentősége lett a korábbi hierarchialáncolatoknak, és előtérbe került az emberek közötti közvetlen kapcsolat. A kor jellemzői a feladatok kiszervezése akár a föld másik oldalára, a gyárak átköltöztetése, a szállítmányozó- és logisztikai láncok terjeszkedése, az on-line enciklopédiák új bejegyzéseinek rohamos növekedése, a keresőprogramok forradalma, a kézi számítógépek, mobilok kora, amikor egy tokiói gyorsvasúton 240-nel száguldva bárki akár Kazahsztánból érkezett elektronikus leveleire is válaszolgathat. A háromszoros Pulitzer-díjas újságíró az egyének közötti versenyt szemléltetve a munkaerőpiacot említette, ahol az internetnek köszönhetően már egyre kevésbé számít, hogy a fejlett vagy a fejlődő világból jelentkezik valaki egy kihelyezhető könyvelői állásra. Magyarország szempontjából Friedman az infrastruktúra fejlesztését, az oktatás modernizálását és a makrogazdasági viszonyok rendezését tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy nyertesei és ne vesztesei lehessünk a globalizációs versenyfutásnak.