Tovább csökken a gazdák száma

Több tízezer egyéni gazdaság fejezte be a munkát 2003–2005 között a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összesítése szerint. A felmérésekből az is kiderült, hogy egyre kevesebben foglalkoznak az országban állattenyésztéssel.

A mezőgazdasági szerkezeti összeírás előzetes adatai alapján tavaly 7900 gazdasági szervezet és közel 707 ezer egyéni gazdaság működött az agráriumban – ismertette tegnap a legfrissebb adatokat Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályának vezetője. Figyelemre méltó, hogy a 2003-as gazdaságszerkezeti összeírás óta az agráriumban a gazdasági szervezetek száma egy százalékkal nőtt, az egyéni gazdaságok száma viszont nyolc százalékkal, több tízezerrel csökkent. Érdemes felidézni a 2000-es adatokat is: akkor az egyéni gazdaságok száma még 966 ezer volt.
A gazdasági szervezetek 91 százalékára, az egyéni gazdaságok 78 százalékára jellemző, hogy az általuk művelt termőterület mérete meghaladja az 1500 négyzetmétert. A gazdasági szervezetek által használt átlagos termőterület nagysága a múlt évben 487 hektár volt, az egyéni gazdaságok esetében pedig ez megközelítette a 3,5 hektárt. Laczka Éva elmondta: ha mérsékeltebb ütemben is, de folytatódott a gazdasági szervezetek átlagos termőterületének csökkenése, ami 2003–2005 között háromszázalékos visszaesést jelent. Ugyanakkor az egyéni gazdaságok által művelt földterület átlagos nagysága ugyanilyen mértékben emelkedett. A KSH felmérése arra is rámutat, hogy Magyarországon a termőterület 85 százaléka szántó, 11 százaléka gyep, 2-2 százaléka gyümölcs-, illetve szőlőültetvény, míg a konyhakertek 1 százalékát teszik ki a megművelt területnek.
– A tavalyi adatok összesítéséből az is kiderül, 2003 óta az állattartó gazdaságok száma a gazdasági szervezeteknél hat százalékkal, az egyéni gazdaságoknál pedig közel húsz százalékkal csökkent – állapította meg Laczka Éva. Tavaly a szarvasmarha-állomány 699 ezer darab volt, a sertéslétszám pedig 3,8 millió egyedet számlált, a juhok száma elérte az 1,44 millió darabot, lovakból csak 72 ezret tartottak. Baromfiból 36,5 millió volt az országban.

Megháromszorozódó tejimport. Nem érdekel, hogy az áruházláncok nem írták alá az agrártárca által kidolgozott etikai kódexet, az abban foglaltak mindenkire nézve kötelezők maradnak – jelentette ki tegnap Gráf József földművelésügyi miniszter a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. A szaktárca vezetője hangsúlyozta: a vásárlók egyre tudatosabban keresik a polcokon a magyar termékeket. Ma már tízből hatan megkérdezik, hazai-e az adott termék, míg egy évvel ezelőtt tízből csupán egy ember tette fel ugyanezt a kérdést.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács (TT) elnöke a tájékoztatón kijelentette: a hazai termékek kiválók, ugyanakkor a folyamatos vizsgálatok kimutatták, hogy az import tejtermékek 30 százalékának jelölése hibás volt. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az utóbbi tizenhárom évben tavaly mérték hazánkban a legalacsonyabb tejtermékfogyasztást. Ugyanakkor Gráf József kijelentette: a tárca szeretné ezt feltornászni a korábbi szintre, azaz évi 160-170 kilogrammra emelni az egy főre jutó fogyasztást.
A vásárolt mennyiség csökkenése csak 2004 óta 14 százalékos volt. Ezzel párhuzamosan visszaesett a hazai tejtermelés, a tejfelvásárlás mennyisége és a tehénlétszám is. A tejfeldolgozók sem bírják már a versenyt az akciós áron beáramló – akár 10–40 százalékkal olcsóbb –, többségében gyenge minőségű importtermékkel, amit bizonyít, hogy több tejüzem is bezárt az elmúlt időben. A tejtermékek importja egyébként nemhogy csökkent, hanem a csatlakozás előtti évhez viszonyítva megháromszorozódott tavaly. A Tej Terméktanács a jövőben átfogó marketingkampányt indít, amellyel a hazai tejtermékek fogyasztására kívánják ösztönözni a lakosságot.