Haza és haladás – az a vágy és ambíció hajt bennünket, hogy az új világot értő, alakító progresszió és a nemzeti sokaság felemelkedésének ügye újra összekapaszkodhasson – kezdi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök második kormányának programját. A parlamentnek tegnap benyújtott dokumentum bevezetőjében leszögezi: nem új rendszerváltásra, hanem „új reformkorra”, bátor, de mégis mértéktartó kiigazításra van szükség.
ÁllamReform
Az állam, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás reformját ígéri a kormányprogram. Az országgyűlési képviselők száma 300 fő alá csökkenne, és már az ez évi önkormányzati választásokra csökkentenék a helyi képviselők számát. Szigorítanák a képviselők összeférhetetlenségi szabályait, korlátoznák a mentelmi jogot, a pártok állami támogatásának növelésével átláthatóbb lenne a pártfinanszírozás. A program törvényt sürget az Országgyűlés házszabályáról, amelyben megteremtenék a vizsgálóbizottságok hatékony és érdemi működésének feltételeit.
A közigazgatás reformja kapcsán a kormányprogram a központi és helyi közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentését ígéri, a megmaradók számára pedig a versenyszférában alkalmazott követelményeket fogalmaz meg. Átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenné a szervezetek működését. A minisztériumok száma 11-re csökkenne, a dekoncentrált szervek számát drasztikusan mérsékelnék, és új államháztartási törvényt kívánnak alkotni. Átvilágítanák a több mint nyolcszáz állami szerv és a háromszáznál több állami részvétellel működő gazdasági társaság és alapítvány tevékenységét. Hatékonyabb államapparátust és javuló közszolgáltatásokat ígérnek. A ciklus végére széleskörűen elterjedne az egyablakos és az elektronikus ügyintézés, az utóbbit díjcsökkentéssel támogatnák.
Létrehoznák a négy évvel ezelőtt is megígért régiókat, és ismét ígéretet tesznek a kistérségi társulások megerősítésére. A jegyzői feladatok egy részét kistérségi szintre kívánják csoportosítani, az ezerfős lélekszám alatti településeken megszüntetnék az önálló jegyzői hivatalt.
Gazdasági kiigazítás
A gazdaságban is reformot hirdet a kormányprogram. Az új kabinet rövid távon gyors intézkedéseket ígér „a költségvetési egyensúly helyreállításához”, közép- és hosszú távon pedig az ismerős „szerkezetátalakító” reformokat és adócsökkentést. Az államháztartási hiány „mai szintjének tartóssá válása megkérdőjelezné fejlesztési céljaink megvalósítását, a felzárkózás ütemének gyorsítását”. „Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. Az adócsökkentési program elhalasztása mellett olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az igazságos közteherviselés elvét érvényesítve bizonyos területeken növelnék a lakosság, a vállalkozások hozzájárulását a közös kiadásokhoz, de egyben hosszabb távú társadalompolitikai és fejlesztési céljainkat szolgálják” – utal az adók növelésére a program. Ezenkívül az infláció átmeneti, kis- mértékű gyorsulását ígéri, és azt, hogy a bérek „a kormányzati ciklus második felében ismét emelkedhetnek”.
Reform az egészségügyben is. „A magán- és közfelelősség tisztázásával, a szolgáltatási csomagok meghatározásával, a versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével 2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit” – olvasható a kormányprogramban. A több-biztosítós piacról a tapasztalatok birtokában döntenek. Nem mindenki kapná ugyanazt a szolgáltatást, lenne olyan, akire a biztosítás már nem terjedne ki, és minimális szolgáltatásokra lenne jogosult az, akinek nincs biztosítási jogviszonya. Mérsékelnék a „szolgáltatások indokolatlan, felesleges és túlzottan gyakori igénybevételét”.
Az oktatásban is reformra van szükség. Soha nem látott iskolafelújítási programra tesznek ígéretet, igaz, nem 2010-ig, a kormányzati ciklus végéig, hanem 2013-ig. Át kívánják alakítani a beiskolázási rendszert, a körzeteket úgy változtatnák meg, „hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében”. „A felsőoktatási intézmények fenntartható, a mainál igazságosabb finanszírozása érdekében az államilag támogatott képzésben bevezetjük a tanulmányi költségekhez való utólagos képzési hozzájárulást (…), a jövőben a költségtérítéses képzés díja nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva együttes összegénél” – azaz mindenhol lesz tandíj, és ahol eddig is volt, ott pedig tandíjminimum – derül ki a kormányprogramból.
Folytatják az útépítéseket
A programnak ez a fejezete az európai uniós fejlesztési források elköltésére épül. Az anyag szerint az iparban a támogatásokat az elektrotechnikai beszállításra, az autóipari beszállításra és gyártásra, a gyógyszeriparra, a biotechnológiára, a bioenergia-iparra, az infokommunikáció fejlesztésére kell koncentrálni, amellyel hazai adottságainkat kihasználva az élre törhetünk. A kabinet ösztönözni kívánja a külföldi tőke beáramlását ezekbe az iparágakba – amelyekben egyébként eddig is a multinacionális cégek domináltak –, valamint a megfelelő munkaerő iránti igény kielégítését.
A szolgáltatásokkal kapcsolatban az elképzelés szerint Európa egyik pénzügyi és logisztikai központjává válhatunk. A fejlesztési programokban méltó helyet ígérnek a turizmusnak, idegenforgalomnak, megemlítve a gyógyfürdőket, a konferencia-, valamint a falusi turizmust. Kiemelt turisztikai övezetként külön támogatást ígér a Balaton térségének, valamint a Duna és a Tisza környezetének.
A dokumentum azt ígéri, hogy törvénybe foglalják az Új Magyarország program gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési tervét. Befejeznék az M6-ost és az M7-est, a Budapestet tehermentesítő körgyűrű további szakaszát a dunai átkelés bővítésével, valamint folytatnák az M8-as és az M9-es gyorsforgalmi közutak kiépítését. Befejeznék a 11,5 tonnás burkolatmegerősítési programot. Kényelmesebbé, gyorsabbá, pontosabbá és vonzóbbá kívánják tenni a vasutat. „A szolgáltatási színvonal növelésének elengedhetetlen feltétele azonban, hogy a rendelkezésre álló forrásokból ne finanszírozzunk párhuzamos közlekedési módokat, ezért öszszehangoljuk (…) a vasúti és közúti szolgáltatásokat” – olvasható a kormányprogramban. Magyarul: ahová elvisz a busz is, ott nem lesz vasút, és fordítva. Az anyagban szerepel még az állami társaságok „piacosítása”, amelyről egyelőre nem tudni, hogy pivatizációt jelent-e.
A környezetvédelem terén 2007 és 2013 között 600 település kétmillió lakosának ígérnek víztisztítást, valamint azt, hogy Budapesten és minden 15 ezer lakosnál nagyobb városban teljessé teszik a csatornázást és a szennyvíztisztítást, és újabb hat regionális hulladékgazdálkodási rendszert indítanak. Újabb ígéreteket tesznek az árvízvédelemre, igaz, általánosan fogalmaznak: folytatjuk a töltéshálózat gyenge pontjainak megerősítését, a hullámtér rendezését, az árapasztó tározók létesítését. Ennél valamivel konkrétabb ígéret, hogy a hiányzó Duna menti fő védvonalakat teljeskörűen kiépítenék.
Röviden ír a kormányprogram a mezőgazdaságról. Ebben visszaköszön a száz lépés program számos eleme (a földért életjáradék program, az értékesítési célú szövetkezések támogatása), valamint a gazdálkodók versenyképességének javítása, a hazai fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszer-ellátása és az évről évre növekvő export, valamint az ügyfélbarát agrár-közigazgatás.
Budapest: újabb nagyszabású ígéretek
A 85 oldalas dokumentumban jut egy oldal Budapestnek is. A kormány nem a következő négy, hanem hét évre kívánja vállalni az M0-s befejezését, az aquincumi Duna-hidat, az elővárosi vasúthálózat fejlesztését és a ferihegyi gyorsvasutat. A kormány ismét ígéretet tesz a négyes metróra, és előkészítenék az ötöst. Megint megígérték a csepeli szennyvíztisztítót. Szerepel az ígéretek között az óbudai Gázgyár és a Moszkva tér rehabilitációja, a főváros bekötő- és elkerülő útjainak megépítése.
A kormányprogram növekvő foglalkoztatást, több és jobb munkahelyet ígér. Nemzeti közfoglalkoztatási programmal évente legalább 50 ezer olyan embernek kívánnak munkát adni, akik más módon nem kapnának lehetőséget. Az új munkahelyek száma már nem szerepel a tervek között, mindössze annyi: „Támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre, amely biztosítja a foglalkoztatottság mai alacsony szintjének növekedését.” Az igénybe vett eszközök pedig ismerősek a tavaly meghirdetett száz lépés programból.
Új médiatörvény
A korrupcióellenes erőfeszítések fokozását ígéri a kormányprogram. Újdonságra azonban itt sem bukkanunk, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására vonatkozó terveket már nyilvánosságra hozta a kormány. Ezenkívül leszögezik: „A korrupció leghatékonyabb ellenszere a nyilvánosság, ezért az internet lehetőségeit is kihasználva biztosítjuk a közérdekű adatok fokozott nyilvánosságát.” Sőt a kormány az előző ciklusban igen sűrűn alkalmazott döntés-előkészítő adatok titkosíthatóságának szűkítését ígéri.
A kultúrával kapcsolatban a program megjegyzi: „Reálisan számot vetve az ország teherbírásával, a kultúra támogatási lehetőségei elsősorban az EU-források és a magántőke bevonásával bővíthetők.” Folytatni kívánják az Alfa, a PANKKK, a Tengertánc és a Közkincs programokat, és felülvizsgálnák a kultúrafinanszírozás rendszerét.
Külön alfejezet foglalkozik a médiával, méghozzá abból az alapállásból, hogy „a média mára társadalmat formáló iparággá vált”. Elkészítenék a nemzeti audiovizulás stratégiát, felgyorsítanák a digitális átállást, valamint új média-, illetve „kommunikációs törvényre” és külön közszolgálati médiumokról szóló törvényre tesznek ígéretet.
Talán épp a tandíj miatt, a kormányprogram fiatalokkal foglalkozó része a nappali tagozatos hallgatók számára bevezetné a „diák-munkavállalói könyvet”. A sporttal kapcsolatos európai uniós támogatásokat elsősorban a képzés és az infrastruktúra fejlesztésére kívánnák fordítani. A szakemberképzés tartalmi megújítását és a sportorvosi hálózat megerősítését ígérik.
program a gyermekszegénység ellen
A kormány az igazságos köztársaság nevében igazságos családtámogatást és a gyermekszegénység elleni küzdelmet ígér. A kidolgozás alatt lévő Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot 25 éves távlatban kívánják megvalósítani. A rászorulók ingyenes étkeztetését ki szeretnék terjeszteni a felső tagozatra. Már idén nyáron biztosítanák az étkeztetést a tanítási szünetben. Ahol lehet, a kis- és hátrányos helyzetű településeken az óvodák már kétéves kortól fogadnának gyerekeket. Elindítanák a Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programot. Ennek elemei lennének: a családtervezés, a családvédelem, a szülészeti ellátás fejlesztése, a védőnői hálózat fejlesztése, és az egészséges táplálkozás a gyermekélelmezésben.
Az idősek számára meghirdetett ötéves nyugdíjkorrekciós programot (amelyet a kormányprogramban már nyugdíjemelésire kereszteltek át) végre kívánják hajtani. Az időseknek szóló választási ígéreteket azonban már csak „áttekintik”, és ösztönözni kívánják a munkában töltött idő meghosszabbítását.
kormányfő
Hamarosan interjút ad Orbán Viktor
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!