Vita a vagyonról

Igen érzékeny gazdasági kérdéseknek szentelték az Albert Rohan (ENSZ) és Stefan Lehne (EU) elnökletével megtartott bécsi Koszovó-tárgyalások első sorozatának hatodik s egyben utolsó menetét.

Szóba kerültek a külföldi és belső tartozások, a birtokjog, a nyugdíj és a privatizáció kérdései. A szerb delegáció szerint e témákat előkészítetlenül kényszerítették rájuk. A pristinai tárgyalófél már korábban jelezte, hogy Koszovó részt kíván venni a valamikori Jugoszlávia vagyonelosztásában, s követelte azoknak a károknak a megtérítését, amelyeket a háború okozott a koszovói gazdaságnak és a polgároknak. Visszakövetelte a nyugdíjalapokat és a polgárok bankbetéteit.
A tárgyalásokat megelőzően a szerb fél bemutatta tárgyalási platformját, amely biztosan kemény albán elutasításra talál, s Belgrád számol is ezzel a lehetőséggel. A terv lényege: Koszovó Szerbia része marad, de széles körű autonómiát kap. Erről húsz évre szóló nemzetközi szerződést kötnének az ENSZ, de nem az EU bevonásával. A tartománynak alkotmánya lenne, törvényhozása, végrehajtó hatalma, önálló bírósága, s függetlenül végezhetné valamennyi funkcióját, kivéve azokat, amelyeket Szerbia megtartana magának, ezek pedig „csak a szuverenitás alapvető elemei”, a külpolitika, határellenőrzés, emberi jogok védelme, a pénz-, a vámpolitika, valamint a szerb vallási és kulturális örökség védelme. Lényegében azt kínálja fel Szerbia 2006-ban, amit elvett 1989-ben. Maradna a nemzetközi jelenlét.
Dusan Janjics szerb szakértő szerint a platform bemutatásának időzítése nagyon rossz. Másfél évvel ezelőtt kellett volna közzétenni, amikor elkészült. Az okmány ugyanis ellentétben áll a Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által képviselt metodológiával, e diplomata mögött pedig ott áll az összekötő csoport, az EU és a BT. Daniel Serves amerikai elemző szerint a platform a szerbiai közvéleménynek készült, illetve támogatásának megnyerésére. A nemzetközi közösség reagálása kedvezőtlen lesz, állapítja meg. E platform nem adhat a tárgyalásoknak reális irányt, mert nagyobb felhatalmazásokat szavatol Belgrádnak, mint amennyivel most rendelkezik.
A nemzetközi közösség minden jel szerint Koszovó függetlenségével számol: a belgrádi Politika megjelentetett egy bizalmas ENSZ-dokumentumot, amely gyakorlatilag terv arra az esetre, ha a független Koszovóból elmenekül a szerb lakosság. Legkevesebb 25 ezer ember indulhatna Szerbia felé, de ez a szám elérheti a hetvenezret is. A szigorúan bizalmas okmány a menekültek fogadásának színhelyeként az úgynevezett szűkebb Szerbiát jelöli meg.