A bandir hangja

k ö n y v e s h á z

Lampert Vera adta közre a Bartók-könyvet, amely a nagy zeneszerző által feldolgozott népi dallamok teljes jegyzékét tartalmazza. Az említett dallamok jelentős hányadát maga Bartók gyűjtötte, bár előfordult, hogy egy-egy neki megtetsző muzsikát más gyűjtése nyomán foglalt bele műveibe. Tudni kell, hogy Bartók Béla először 1904-ben gyűjtött népi dallamokat a Székelyföldön, s ugyanebből az esztendőből való első népdalfeldolgozása is, a Piros alma leesett a sárba.
A zeneköltő nem csak a magyar népzenét kutatta. Úttörő munkát végzett a rutén, a szlovák, a román és a szerb, továbbá az arab zene kutatásában is. Az általa fonográfra felvett, illetve lekottázott dallamok jelentős része énekelt szöveg, de szólóhangszeren előadott muzsikák és táncdallamok is megtalálhatók feljegyzései sorában. „Számos művében a felhasznált dallamok forrását és adatait is közölte, olykor magukkal a dallamokkal együtt. Megjelent vagy kiadásra előkészített népzenei gyűjteményeiben szintén felsorolta azokat a dallamokat, amelyeket műveiben felhasznált. De még így is többtucatnyi azoknak a dallamoknak a száma, amelyeknek forrása csak Bartók kéziratos népdalgyűjteményeiben található meg…” – írja a szerző. Azt is tisztázza, hogy nem minden „népi hangzású, népi ritmikájú” Bartók-műben keresendő feltétlenül népdalfeldolgozás. A nagy komponista saját leleményeit – olykor megtévesztően népdalféle hangzásokat, például úgynevezett „bolgár ritmusokat” – is bele-beleszőtte a műveibe, kamaradarabjaiba, de szimfonikus remekléseibe is. Ami Kárpát-medencei gyűjtőútjait illeti, ezek sorában kitüntetetten szerepel a Székelyföld mellett a Partium, Bereg és a Felvidék. A zeneköltő 1913-ban járt Észak-Afrikában. Itteni gyűjtéseinek summája A Biszkra vidéki arabok népzenéje című tanulmány. Az egzotikus hangzások a harmincas évek elején ihlették Negyvennégy duó című művét, amelyben felhasználja a gasba (nádfurulya) meg a bandir (dob) hangjait, illetve a tolgai arab férfi énekesektől ellesett dallamokat.
(Lampert Vera: Népzene Bartók műveiben. A Hagyományok Háza, a Helikon Kiadó, a Néprajzi Múzeum és a Zenetudományi Intézet közös kiadványa, Budapest, 2005. Ára: 2990 forint)