Adóemelések sora következik

Ma jelenti be Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy év kormányzati túlköltekezése miatt szükséges megszorító intézkedések egy részét. A várható szigorítások között szerepel az áfa és az eva kulcsának megemelése, a szolidaritási adó bevezetése, valamint a gázár- és gyógyszerár-támogatás csökkentése. Mindemellett a gáz és a villany júliusban történő drágulására is számíthatunk, miközben reálkeresetünk szintén csökkenni fog.

Két adónem kivételével várhatóan valamennyinél változást jelent be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács mai plenáris ülésén. Veres János pénzügyminiszter csütörtöki nyilatkozata után annyi már most tudható, hogy az idei évben 350 milliárd forintos megszorításra van szükség, amelyből 175 milliárd forintot kiadáscsökkentéssel, további 175 milliárd forintot pedig a bevételek növelésével kíván elérni a kormány. Jövőre ezermilliárdos szigorítást jelzett előre Veres, ennek részleteiről azonban nem beszélt.

Növelik az áfakulcsot

Várhatóan szeptember elsejétől lép életbe a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő emelése. Az intézkedés a bruttó hazai össztermék fél százalékának megfelelő összeggel növelhetné az államkassza bevételeit, érzékenyen érintené ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, mivel a legtöbb élelmiszernek és a gáznak jelenleg 15 százalékos az áfatartalma. Valószínű adóintézkedésnek számít az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra való emelése is. Sajtóinformációk szerint várható az úgynevezett szolidaritási adó bevezetése is. Ez az adónem a személyi jövedelemadó harmadik kulcsa lenne, amely a hatmillió forint feletti jövedelmeket 40 százalékos kulccsal adóztatná meg. Megmaradhat az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho mint egyedi adózási forma, de továbbra is „kísérleti jelleggel”,: egyéves működése után a kormány áttekintené, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Biztosnak látszik ezenkívül, hogy a banki különadó jövőre már nem terheli a pénzintézeteket. Az adóemelések egy része még az idén, jelentősebb hányada viszont csak 2007. január 1-jétől lépne életbe. A január elsejétől életbe lépő ötéves adóprogram egyetlen megmaradó eleme a személyi jövedelemadó sávhatárainak emelése lenne, hiszen ennek évenkénti mértékét tavaly törvényben rögzítették.
Szocialista forrásokból úgy értesültünk, jövő évtől ingatlanadót terveznek bevezetni a 15 millió forintot meghaladó ingatlanokra. A társasági adó a jelenlegi 16-ról 18 százalékra emelkedne. Forrásaink felhívták a figyelmet arra is, hogy az APEH vagyonosodási vizsgálatok sorát tervezi megindítani, hogy kiderítsék, kinek, miből van vagyona.

Jelentős bércsökkenés

A sajtóban kiszivárogtatott információk alapján nem kizárt, hogy átlagban akár 12 százalékkal is csökkenhetnek a reálbérek – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Jelentősen befolyásolná ugyanis a béreket a szeptemberre tervezett egészségügyi hozzájárulás négy százalékról hat százalékra való emelése. A hírek szerint ezt követően januárban újabb két százalékponttal emelnék ezen adónemet, vagyis jövő év elejétől egészségügyi hozzájárulásként már nyolc százalékot kellene fizetni. Mivel az adóemelés a bruttó béreket érintené, a nettó keresetek mintegy hat-hét százalékkal csökkennének – mondta Suppan Gergely. Amennyiben ehhez hozzátesszük a várható ötszázalékos inflációt, azt mondhatjuk, hogy jövő év januárjától legalább 12 százalékos béremelésre lenne szükség annak érdekében, hogy a minimális reálbér-emelkedés megvalósulhasson. Emellett nem lehet tudni, hogy ténylegesen megvalósul-e az a kormányzati szándék, amely szerint eltörölnék a személyi jövedelemadóra vonatkozó kedvezményeket. Egy ilyen lépés természetesen tovább csökkentené a reálbéreket, ami öszszességében kedvezőtlenül hatna az egész gazdaságra – jelezte Suppan Gergely.
Ezen intézkedések az elemző szerint nem hozhatnak reális megoldást a gazdaság jelenlegi problémáira. Fontosnak nevezte, hogy a kormány a kiadási oldalon hozzon megszorító intézkedéseket, vagyis ne a bevétel növekedését tartsa a legfőbb szempontnak. Igaz – tette hozzá –, ehhez komolyan hozzá kellene nyúlni a jelenlegi szociális rendszerhez. Példaként említette a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését, illetve az egészségügyi ellátás járulékfizetéshez való kötését. Suppan Gergely szerint a jelenlegi foglalkoztatási szint és adóterhelés mellett igen veszélyes lenne a bérre rakódó terhek további növelése, mivel ez a szürke- vagy feketegazdaság felé terelné a munkavállalókat. Érdekes ténynek nevezte ezzel kapcsolatban, hogy míg a régióban nálunk a legmagasabbak a bérre rakodó terhek, addig az államháztartási hiányunk tekintetében is az elsők vagyunk. Az sem elhanyagolható adat, hogy az iparban és a szolgáltatásban fizetett hazai bérek az Eurostat adatai szerint az EU 15-ök átlagkereseteinek mindössze 19 százalékát teszik ki. Tehát – összegezte véleményét az elemző – nemhogy bércsökkentő adóemelésre, hanem éppen annak radikális csökkentésére lenne szükség, természetesen mindezt a szociális rendszert érintő megszorításokkal párosítva.

Az energia is többe kerül

Nem túl sok olyan szolgáltatás maradt mostanra, amelynek árába még beleszólhatna az állam, de az áram- és a gázszolgáltatás egyelőre ilyen. A hírek szerint mindkét energiahordozó drágulni fog augusztus elejétől, ám a konkrét tervekről egyelőre nem szivárgott ki semmi. Egy, a részleteket jól ismerő forrásunk annyit ugyanakkor elárult, hogy „sokak lélegzete fog elakadni”, amikor a gazdasági tárca vezetője előáll majd a számokkal.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy egy napon emelkedik majd a földgáz és az áram lakossági ára. Az áramfogyasztók mintegy tízszázalékos emelésre számíthatnak. Ennél sokkal talányosabb, mekkora áremelkedésre kell felkészülniük a földgázfogyasztóknak. Számításaink szerint a világpiaci ármozgásokkal nagyjából tíz-tizenöt százalékos áremelés lehet megindokolható, ám mivel a kormány az áremeléssel egy időben feltehetően elkezdi a jelenleg még mindenkinek járó gázár-támogatási rendszer lebontását, a drágulás mértéke legtöbbünk számára minden bizonnyal jóval magasabb lesz ennél. Vannak olyan szakértők, akik szerint az sem lenne meglepő, ha a kabinet egyik napról a másikra beszüntetné a földgáz ártámogatását, s ezzel gyakorlatilag megduplázná az energiahordozó árát. Mások szerint sokkal valószínűbb, hogy csak apránként, csepegtetve jutunk el arra a szintre, amikor már csak néhány rászorult kap segítséget számlája kifizetéséhez. A Népszava című napilap úgy tudja, hogy egyelőre marad a sávos árképlet, ám némiképp megváltozott számokkal. E szerint évi ezerötszáz köbméteres fogyasztási határig tíz, ezerötszáz és háromezer köbméter között harminc, afölött pedig százszázalékos lesz júliusban a gázáremelés. Ha így lesz, akkor a júliusit újabb emelések követik majd. Mivel egy frissen hozott rendelet értelmében a kormánynak már nem fél-, hanem negyedévente nyílik lehetősége az energiaárak felülvizsgálatára, július után októberben, vagyis a fűtési szezon kezdetén következhet az újabb földgáztarifa-változás.
Külön kérdés, mi lesz a földgáz általános forgalmi adójával. Jelen pillanatban ez a termék kedvezményes, vagyis 15 százalékos áfakulcscsal adózik, de a tervek szerint hamarosan a normál, vagyis a húszszázalékos kulcs alá kerül. Hivatalosan ugyan erről sem tudni semmit, a Nemzetközi Valutaalap elemzői azonban szinte már kész tényként kezelik az adóemelést.