Az emelkedő adók további adóelkerülésre ösztönöznek

A piaci szereplők és az elemzők mellett a külföldi szaksajtó is kedvezőtlenül reagált a kormány Új egyensúly programjára, hiszen a megszorító intézkedések nyomán valószínűleg mérséklődnek majd a beruházások, csökken a fogyasztás, az amúgy is zsugorodó megtakarításokra pedig kamatot vetnek ki, eközben nő a munkanélküliség. S amint azt a forint gyengülése is jelzi, a pénzpiacok bizalmát sem sikerült elnyernie a balanszírozásnak.

Számos területen kritikával illetik a tervezett lépéseket és – a bejelentett megszorító intézkedések helyett – valódi reformokat sürgetnek a gazdasági érdekképviseletek. A legnagyobb magyarországi cégeket tömörítő kamarák azt nehezményezik, hogy a döntések nyomán lelassul majd a gazdaság, és felgyorsul az infláció. A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara „tekintettel a költségvetés jelenlegi helyzetére”, megértéssel fogadja ugyan a kormány most bejelentett intézkedéscsomagját, ám a testület állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy megtorpanhat a beruházási kedv, mérséklődik a fogyasztás és csökkennek a megtakarítások. Kritikával illeti a szervezet, hogy a csomag alapvetően a bevételek növelésére fókuszál, ám a kiadási szerkezet átalakítására vonatkozó elképzelések és ennek kapcsán az állami kiadások jelentős csökkentésének megjelenítése hiányzik a programból. A mintegy hatszáz hazai és külföldi, kis- és nagyvállalatot tömörítő magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetősége üdvözli, hogy a kormány felismerte, hogy szükségesek a gazdaságban a változtatások, ám a bejelentett adóintézkedések jelentősen rontják az ország versenyképességét – közölte az AmCham az MTI-vel. Az AmCham szerint a bejelentett intézkedések nem javítják az üzleti környezet kiszámíthatóságát, és ahelyett, hogy kifehérítenék a gazdaságot, az emelkedő adók további adóelkerülésre ösztönöznek. Az AmCham változatlanul azt várja, hogy a kormány hozza nyilvánosságra hosszú távú strukturális reformelképzeléseit az önkormányzati, az egészségügyi, az oktatási és az adórendszer területén.
A Új egyensúly csomag piaci fogadtatása kedvezőtlen volt – állapítja meg az OTP Bank elemzési főosztályának gyorsjelentése. A kedvezőtlen fogadtatást a szakértők részben a globális pénzpiaci kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázzák. Ugyanakkor ehhez hozzájárult szerintük az is, hogy nem tisztázott az idei hiány valós mértéke, az, hogy a hiánycsökkenés pontosan milyen bázishoz képest értendő. A kedvezőtlen fogadtatást fokozta a miniszterelnök gyengébb árfolyamot és alacsonyabb kamatszintet kívánatosnak tartó nyilatkozata, amely tovább erősítette az inflációs várakozásokat, és növelte a pénzpiaci bizonytalanságot.
A külföldi szaksajtó is kedvezőtlenül reagált a kormány csomagjára. A Financial Times Deutschland (FTD) német gazdasági-pénzügyi lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Standard and Poor’s intézet a deficit miatt lerontotta Magyarország minősítését, ami azt jelenti, hogy az ország csak drágábban vehet fel hiteleket a nemzetközi tőkepiacon. Dietmar Hornung, a Deka-Bank Közép-Európa-szakértője a lapnak szorgalmazta a magyar adórendszer egyszerűsítését, felhívta a figyelmet a szlovákiai egységes adó sikerére. A bécsi Raiffeisen Zentralbank (RZB) – írta az FTD – „a belső kereslet jelentős visszaesésétől” tart állásfoglalásában. Gyurcsány terve „a régi iskola takarékossági csomagja szocialista színezettel”. Az FTD idézi a Nemzetközi Valutaalap felmérését is, amely rámutatott, hogy Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) dinamikáját tekintve „a régióban a többi ország mögött kullog”. Egy másik német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint csak kevés elemző ad jó osztályzatot a Gyurcsány-féle takarékossági pakkra.
A szóban forgó írás szerint a Gyurcsány-kormány szavahihetősége is megkérdőjeleződött. Ugyanakkor a FAZ is felhívta a figyelmet a Standard and Poor’s negatív kilátással párosított leminősítésére, ami további leminősítést is valószínűsít. Ennek hátterében az áll, hogy Standard and Poor’s nem hiszi, hogy a kormány az idén eléri a kitűzött, 8 százalékos deficitcélt, az ügynökség a 11 százalékot is elképzelhetőnek tartja. Akár 8 százalék, akár 11, mindkét esetben csaknem biztos, hogy Magyarországnak még ebben az évben kötvényt kell kibocsátania a tőkepiacon – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német újság meglepetésnek tartja az alapkamat felemelését 6 százalékról 6,25 százalékra, mivel az elemzők nem gondoltak arra, hogy a jegybank kamatot emel, amíg egy euró kevesebbet ér 275 forintnál. Az izlandi korona és a török líra mögött a magyar forint éves szintű tízszázalékos gyengülésével eddig a harmadik leggyengébb valuta – fűzte hozzá az FAZ.