Banki kiszervezések?

Ha a terhek növekedése nem csak a pénzügyi ágazatot sújtja, a mostaninál nagyobb szolidaritási adó fizetésére is hajlandó a bankszektor. A hitelintézetek azonban elvből elutasítják a diszkriminációt.

Mindezt az Info Rádió Aréna című kedd esti műsorában a Magyar Bankszövetség elnöke fejtette ki. Erdei Tamás hangsúlyozta: támogatják az egyensúlyt javító intézkedéseket, ám a kiadási oldal középtávú csökkentésére nem látnak megfelelő terveket. A szakember aláhúzta: javaslatot is tettek a kormánynak az emelt adó bevezetésére, amely minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amelynek eredménye meghalad egy meghatározott összeget, de választ nem kaptak.
Egyébként a bankrendszer már így is a legtöbb adót fizeti Magyarországon, társasági adóként 24 százalékot fizetnek a bankok és pénzintézetek, miközben az effektív adókulcs a magyar versenyszférában 9 százalék, ráadásul a bankok nem igényelhetik vissza az áfát sem. Újabb diszkriminációt nem tudnak elfogadni. Ez elvi kérdés – hangsúlyozta Erdei Tamás, aki kitért arra is: amennyiben az átlag adókulcs elér egy olyan pontot, amely komoly megterhelést jelent a bankszektor számára, akkor nem jönnek új bankok Magyarországra, és a régiek is bizonyos tranzakciókat határon túlra visznek, bizonyos nyereségeket nem Magyarországon mutatnak ki. Erdei Tamás szerint ez a pont már nincs túl messze.
Évek óta hangoztatjuk, hogy muszáj az egyensúly irányába lépéseket tenni, mert a deficit meg fogja ölni a gazdaságot – fogalmazott Erdei Tamás, kiemelve, hogy a bankszövetség támogatja az egyensúlyt javító intézkedéseket. „Azt kell mondjuk: végre egy kormány a népszerűségét is feláldozva elkezd lépéseket tenni, hogy egyensúlyba hozzuk az országot” – tette hozzá az inforadio.hu összeállítása alapján. Az elnök külön kiemelte: hiányolják a kiadási oldalon azokat a komoly lépéseket, az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer valódi reformját, amelyek helyre tudják hozni középtávon a gazdaságot, illetve azt sem látják, hogy egy-két év távlatában miként kezdi el a kormányzat „visszaépíteni” a gazdaság versenyképességét. Erdei Tamás végezetül elmondta: attól tartanak, hogy ha a bevételi oldal megnövelése útján valamelyest csökken a nyomás a kormányon, akkor felpuhul a reform iránti elkötelezettség.