Egy kis kamatemelés

Megtört a kamatcsökkentések három éve tartó folyamata, tegnap ugyanis a jegybank monetáris tanácsa 6 százalékról 6,25 százalékra emelte irányadó kamatát. A testület a nemzetközi piacokon történt hozamemelkedéseken kívül azzal indokolta a döntését, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések nem tudták ellensúlyozni a befektetői aggodalmakat. A testület több szempontból is kedvezőtlennek nevezte a Gyurcsány-csomagot. Egyrészt azért, mert a hiánycsökkentés adóemelésekre támaszkodik, ami az amúgy is jelentős magyar adóterhelés mellett a testület szerint nem tekinthető hiteles megoldásnak. Az egyensúlyjavulás akkor lenne tartós, ha kiegészülne szerkezeti reformokkal, kiadáscsökkentő intézkedésekkel – figyelmeztet a tanács közzétett jelentése, amely hangsúlyozza: a kiigazítás legfontosabb intézkedései a testület várakozásai szerint jelentős mértékben fogják emelni az árakat.
– Reformokról egyelőre nem lehet beszélni, csak drasztikus adó- és áremelésekről – értékelte a kormány által bejelentett szigorító intézkedéseket a kamatdöntés után Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki leszögezte, a kormányprogram méretében ugyan jelentős, szerkezete azonban rossz, és jelentős növekedési áldozatokkal jár. Mint mondta, a Monetáris Tanács bízik abban, hogy lesznek valóságos reformok is. Utalt egyben arra, hogy a tanács ülésén részt vevő Veres János pénzügyminiszter még egyelőre nem nyilvános intézkedésekről is beszámolt. Az új államháztartási hiánycéllal kapcsolatban a jegybankelnök emlékeztetett: a 9,4 százalékos GDP-arányos deficit minden korábbinál magasabb hiánycélt jelent. Szavai szerint ez a cél is csak úgy tartható, ha az autópálya-építés költségeinek jelentős részét a büdzsén kívül tudja elszámolni a kormány. Az inflációt illetően Járai rámutatott, a bruttó és nettó jövedelmek közötti különbség jövőre 5 százalékkal nő, ami „brutális keresleti sokkot” jelent a lakosságnak. Az MNB az idei évre előre jelzett 2,1 százalék helyett 3,2-3,4 százalékos éves pénzromlási ütemet jelez előre, miközben jövőre a megszorítások miatt 6-7 százalékra gyorsul föl az infláció.
Az euró hazai bevezetésével kapcsolatban a jegybankelnök úgy nyilatkozott: ezzel a csomaggal nem lehet megvalósítani a 2010-es euróövezeti csatlakozást, 2008-ban ugyanis az államadósság, az államháztartási hiány és az infláció is lényegesen rosszabb lesz a maastrichti követelményekben előírtaknál. A forint árfolyamával kapcsolatban az MNB elnöke megjegyezte, hogy Gyurcsány Ferencnek a forint árfolyamáról tett nyilatkozata feltehetőleg hozzájárult a gyengüléshez.
A monetáris tanács ülése jelzésértékű döntést hozott, a kamatemelés azonban nem fog itt megállni – értékelte lapunknak az MNB tegnapi határozatát Suppan Gergely, a Takarékbank Rt. elemzője, aki szerint ha rosszabbak lesznek a piaci feltételek az év hátralévő részében, akkor az év végén még 7 százaléknál is magasabb jegybanki alapkamat várható. Hozzátette, a piac első reakciója azt jelzi, hogy nem elégedett a kamatemelés mértékével, ennél ugyanis nagyobb mértékű szigorításra számított.