Elhalasztották a tervezett napirendi pontok tárgyalását az OÉT-ben, mivel a kormány újra csak egy nappal korábban küldte el az elsősorban adójogszabály-változtatásokat tartalmazó előterjesztését a szociális partnereknek, akik ennyi idő alatt sem szakmai, sem testületi szinten nem tudták értékelni a dokumentumot.
Az előterjesztésben ráadásul számos olyan tehernövelési tétel található, amiről a kormányfő korábban egyáltalán nem beszélt. A szakszervezetek és a munkaadók érdemi tárgyalásokat, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos hatástanulmányokat követeltek a kormánytól, és abban állapodtak meg, hogy az OÉT jövő csütörtöki plenáris üléséig intenzív szakbizottsági munkára kerül sor.
Gyurcsány Ferenc az OÉT támogatását kérte az – egyebek mellett a gáz és villany árának emelését, az áfa emelését, számos új adót, a munkavállalók járulékainak növelését tartalmazó – Új egyensúly program megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy fenntartható gazdasági fejlődés és az unióból érkező évi ezermilliárd forintos fejlesztési célú forrás felhasználása érdekében meg kell indítani a szükséges reformokat. Az új gazdasági egyensúly egy-másfél év alatt elérhető, tehát nem kellenek újabb kiadásmérséklő és bevételnövelő intézkedések ahhoz, hogy az idén 350 milliárd forintos hiánycsökkentést újabb több mint ezer-ezer milliárd forint kövesse 2007-ben és 2008-ban – mondta a miniszterelnök.
A szakszervezetek visszautasították, hogy a hiány okaként a jelentős bérnövekedést, a munkavállalóknak adott kedvezményeket, valamint a közszférát állítsa be a kormány. Nemet mondtak arra is, hogy a megszorításokat újra a bérből és fizetésből élőkkel, az elérhető adózókkal fizettessék meg, miközben egyre nagyobb méreteket ölt a közterhek alóli kibújás, a szürke- és feketegazdaság.
*
Álláspontjuk szerint az áfaemelés, a gáz és a villamos energia árának emelése alapján jóval nagyobb lesz az infláció, mint amit figyelembe vettek az idei évre szóló bérajánlásoknál, és ez további konfliktusokat jelenthet. Kifogásolták, hogy a közszférát érintő létszámleépítésekről, a közszolgálati jogviszony módosításáról a médiából szereznek tudomást, noha ezekről előzetes tárgyalásokat kellett volna folytatni. A munkaadók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy az állami eladósodás oly mértékű, amelynek helyrehozatala a bejelentett intézkedéseken túl még hosszú éveket vehet igénybe. Szerintük kérdéses az is, hogy a tervezett adómódosítások egyáltalán kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Érdemes-e egyáltalán megállapodásokat kötnünk, ha azokat nem tartják be? – kérdezték arra utalva, hogy az OÉT-ben tavaly novemberben született egyezség ellenére nem szűnik meg az egészségügyi hozzájárulás, és nem csökken a tb-járulék sem.
A szociális partnerek hozzászólásait követően a miniszterelnök láthatóan ingerült lett, az érdekegyeztetés megszokott menetét revolverezésnek, a megfogalmazott ellenvéleményeket, aggodalmakat vállhúzogatásnak nevezte, és közölte: akinek javaslata van, milyen elemeket vegyenek ki a csomagból, tegye meg, de úgy, hogy mondja meg annak az ellentétpárját, hogy honnan pótolják a kiesett bevételeket. Meglátása szerint a munkavállalói és munkaadói képviseletek csak saját részigazságaikat ismételgették, noha most az ország egészére vonatkozó döntések meghozatalára van szükség. A kormányfő kifejtette, hogy „utolsó leheletéig” küzdeni fog az egyensúly visszaállításáért. – El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! – fakadt ki a kormányfő, amikor a munkaadók a kedvezőbb szlovák adókörnyezetre hivatkoztak.
Gyurcsány Ferenc önmagát mint tárgyalásra és megegyezésre mindig kész politikust igyekszik bemutatni. Ezzel szemben, amikor érdemi, nézetkülönbségeket a felszínre hozó vitára adódik lehetőség – például szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel –, a miniszterelnök sokszor elveszíti önuralmát, és érzelmi síkon, éles kirohanásaival próbál „érvelni” vélt igaza mellett.
Emlékezetes, hogy az OÉT tegnapi üléséhez hasonlóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) márciusi rendezvényén is elveszítette önkontrollját. A kormányfő az egyébként politikától független szervezettől nyíltabb politikai állásfoglalást várt volna el a gazdasági kérdésekben, mert – amint kifejtette – „nem lehet középen állni”, egyenlő távolságot tartani a Fidesz „Nyugat- és Európa-ellenes” és az MSZP „befektetésbarát és fejlesztésorientált” gazdaságpolitikája között. Gyurcsány a tanácskozáson éles vitába keveredett az MKIK elnökével, Parragh Lászlóval.
Magyar Péter
Választási csalásra készül Magyar Péter pártja + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!