Az oktatás, a képzés, a szociális rendszer, a munka világa, az egészségügy rendszere, valamint az államszervezet és az állam pénzügyi, gazdálkodási rendszerének átalakításáról beszélt tegnap Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját megnyitó felszólalásában. A miniszterelnök sok konkrétumot nem árult el, többnyire olyan általánosságokban fogalmazott, mint hogy az egészségügyben több „magánfelelősségre” van szükség, illetve hogy az államnak nem tehernek kell lennie, az a dolga, hogy szolgáljon bennünket. Gyurcsány mindazonáltal újabb ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kétharmados törvények módosításánák ügyében azt követően, hogy holnap elárulja majd, milyen rövid távú megszorító intézkedéseket tervez újdonsült kabinetje.
Gyurcsány Ferenc hosszan fejtegette, hogy az állam gazdálkodásához is hozzá kell nyúlni, mert az egyensúlyhiány veszélyezteti a modern, nyugatias Magyarország megteremtését. Bejelentette, az idei költségvetésen is változtatni kell ahhoz, hogy egyáltalán a nyolcszázalékos GDP-arányos államháztartási deficitet tartani tudják. Ragaszkodott ugyanakkor ahhoz, hogy az egyensúly megbomlásának folyamata „az előző kormány hivatalba lépése előtt kezdődött”.
A kormányfő egy ki nem mondott kérdést – nevezetesen, hogy az előző négy év alatt miért nem tettek semmit a költségvetés stabilizálásáért – érintve így fogalmazott: „Arra a pillanatra kellett várni, amíg Magyarország megérti, hogy gazdaságpolitikai és társadalompolitikai fordulatra van szükség, (…) ez a pillanat ezzel a kormányváltással jött el.” Úgy látja, hogy miközben sok száz milliárdot kell megtakarítani, a jövő évtől évente 1000 milliárd forint európai uniós támogatás jön majd az országba, amelyhez szerinte még 1000 milliárdot fog hozzátenni a külföldi és a belföldi magántőke. Támogathatónak nevezte az ellenzék 200 fős parlamentre vonatkozó javaslatát abban az esetben, ha támogatják a szocialisták azon elképzelését, hogy legyen egyfordulós és vegyes az országgyűlési rendszer.
A Fidesz vezérszónoka, Orbán Viktor a kormányprogram visszavonását javasolta, mert mint mondta, vitaindítónak ugyan jó, de iránytűnek kevés. Azt kezdeményezte, javítsák fel a tervezetet, abban foglalkozzanak a népesedés, a társadalmi felemelkedés, a munkanélküliség és a mezőgazdaság ügyeivel. Dacára annak, hogy a kormánypártok a választási kampányban ezt tagadták – bírálta a kormányprogramot Orbán –, a tervezetből egyértelműen kiderül, hogy megszorítások következnek, adóemelés várható, illetve fizetőssé akarják tenni az egészségügyet és az oktatást is. Utalva a választások előtti és utáni kormányzati kommunikáció különbségére, a Fidesz elnöke azt mondta: sem a kormányprogram készítői, sem az MSZP nem őszinte, sőt egyenesen füllentős a koalíció két pártja. A rendszerváltozás óta eltelt tizenhat évben példa nélküli – mondta –, hogy a választásokon nyertes politikai erő a szöges ellentétét akarja megvalósítani ígéreteinek. „A választás előtt a jólét volt nagy, most a baj?” – vetette fel Orbán, majd hozzátette: sajnos annál súlyosabb a helyzet, mint hogy megengedhetnék maguknak az öncélú elégtétel luxusát. Hangsúlyozta, természetesen az ellenzék készen áll arra, hogy segítsen a bajok orvoslásában, minden értelmes előterjesztéshez megadják a támogatást, de ehhez – szögezte le Orbán a kormányoldal felé fordulva – ki kell mondani, hogy a felelősség a szociálliberális koalíciót terheli.
Hintaprogram, hintakormány, hintapolitika – így jellemezte az ellenzéki pártelnök a kabinet programját, hozzátéve, hogy az MSZP kormánypolitikája – amelynek gyökerei szellemtörténeti értelemben a diktatúrába kapaszkodnak – újra a régi recept szerint készül. Mint mondta, csakúgy, mint régen, megszorítások és osztogatás váltogatja egymást, a pénzbehajtást pedig rendszeresen reformnak nevezik. Orbán a kormányprogramot bírálva kifogásolta, hogy nem jelöl meg eszközöket, forrásokat és végrehajtásért felelős intézményeket, sőt az előrehaladás időrendje sem derül ki. Hiányzik az egyenes és őszinte beszéd, „átlátszó, régi idők rossz reflexeit idéző felelősségelhárítási kísérletek” köszönnek vissza a kormányprogramban. A hintapolitika veszélyeként említette Orbán, hogy miközben a világ előrehalad, mi egy helyben toporgunk. Semjén Zsolt, a KDNP vezérszónoka kiemelte, ahhoz, hogy a pénzügyi válságon úrrá tudjanak lenni, először világossá kell tenni a gazdaság valós helyzetét, és meg kell nevezni a felelősöket. A KDNP elnöke megismételte: az emberek nem tudnak több terhet elviselni, ezért azt javasolják a kormánynak, mielőbb kezdjen tárgyalásokat, hogy a bankok és a multinacionális cégek is arányos részt vállaljanak a következő időszakból. Kezdeményezte továbbá, hogy a kormány francia mintára tegye lehetővé hazánkban is a családi adózás bevezetését.
„Kemény kényszer van a változtatásokra, az állam és az ellátórendszerek eljutottak tűrőképességük határáig” – jelentette ki vezérszónoki felszólalásában Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője a kormányprogramról szóló vitában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavaira reagálva kifejtette, a reformok nem felfordulást, nem hazardírozást jelentenek, a változtatásokhoz forrásokat ad az Európai Unió is. A politikus szerint ez idáig minden kormány a szőnyeg alá söpörte az ellátórendszerek problémáit, s már a költségvetési egyensúlyt sem lehet szerkezeti reformok nélkül kiigazítani. A kormányprogramot – mint mondta – azért vállalja a baloldal, mert új esélyeket ad „lent és középen”, megnyirbálja a kiváltságokat.
Kuncze Gábor beszéde nagy részében a Fidesz programjával és Orbán Viktorral foglalkozott, a szociálliberális kormány Új Magyarország-programjával ugyanakkor annál kevésbé. Az SZDSZ elnöke a Bokros-csomag dicsérete után úgy vélekedett: mindig könnyebb azt mondani, hogy a magyar föld nem eladó, mint megmondani, mitől lesz versenyképes a magyar mezőgazdaság. Szerinte a költségvetési hiányt az 50 százalékos béremelés, a 13. havi nyugdíj bevezetése és az autópálya-építés okozta, amely 1000 milliárd forintot emésztett fel. Ezek egy részét az ellenzék is megszavazta, amelyeket nem lehet visszavenni egy lépésben – tette hozzá.
„Figyeljenek rám, dicsérni jöttem a kormányprogramot!” – kezdte beszédét Demszky Gábor SZDSZ-es képviselő. A főpolgármester szerint egy magyar kormány sem vette még olyan komolyan Budapestet, mint a jelenlegi. Szerinte mindez a kormányprogramból ki is derül.
Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka kifogásolta, hogy a kormányprogramot előbb ismerhette meg a sajtó, mint a képviselők. Magáról a programról úgy vélekedett: az kilúgozott mondatok halmaza, olyanoké, mint például „vegyük fel a kesztyűt”, vagy „kapaszkodjunk össze”. Szerinte a parlament megcsúfolása lesz, ha Gyurcsány Ferenc a következő hónapok cselekvési programját nem az Országgyűlésben, hanem holnap, az érdekegyeztető tanácsban ismerteti.
origo.hu
Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban
