Európa nem hisz Bushnak

Az amerikai elnök budapesti beszéde sokféle visszhangot váltott ki a világon, ám – összhangban a washingtoni politika népszerűtlenségével – a legtöbb megfigyelő úgy találta, George W. Bush igyekezete, amellyel párhuzamot vont az 1956-os magyar szabadságharc és napjaink iraki történései között, nem állta meg a helyét.

Kritikus, sőt becsmérlő hangokkal találkozhatunk a német sajtóban George W. Bush budapesti látogatása után. A hírmagyarázók az amerikai elnök vizitjét elsődlegesen a novemberben sorra kerülő kongresszusi választás kampányállomásának tartják. A Berliner Zeitung meglátása szerint a Gellért-hegyen összejött közönség kénytelen volt megelégedni Bush néhány improvizált megjegyzésével az 1956-os felkelésről. A tudósító meggyőződése: Kelet-Közép-Európa tanulságai nem érdeklik az Egyesült Államokat. Erre utal Bush beszéde, hogy a „kommunista nemzetek” közül Magyarország volt az első, amely kiállt a szabadság mellett.
„Már a kommunista nemzetek” kifejezés is badarság. Aki ismeri a háború utáni Európa történetét, tudja, alig akadt olyan ország, ahol ne tiltakoztak volna a szovjet uralom és annak képviselői ellen. Mindössze három esztendő telt el azóta, hogy megemlékeztünk az 1953. június 17-én kitört németországi felkelésről – írta a Berliner Zeitung.
Ausztriában hasonlóan kritikusan értékelték a látogatást: A Die Presse konzervatív napilap idézte Sólyom László köztársasági elnöknek azt a kijelentését, amely szerint a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha minden lépésnél tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és az emberi jogokat. A lap tudósítója szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök békülékenyebb volt. Példaként azt a kijelentését idézték, amelyben utalt arra: az európaiaknak szakítaniuk kell azzal a téves felfogással, hogy Európa a moralitást, Amerika pedig a hatékonyságot testesíti meg. A Der Standard tudósítója szerint az amerikai elnök budapesti látogatásán csak Sólyom László köztársasági elnöktől hallhatott figyelmeztető szavakat az emberi jogokkal kapcsolatban. A tudósító kérdésesnek minősítette, hogy az amerikai elnök egyenes összehasonlítást tett az idegen szovjet uralom elleni magyar szabadságharc és a mai Irak között. Ez utóbbira vonatkozólag nem vette figyelembe, hogy az irakiak nem lázadtak fel Szaddám Huszein ellen, és megkérdezésük nélkül amerikai csapatok szállták meg az országukat – fűzte hozzá. Úgy vélte, a Bush-beszéd helyszínének a megválasztása sem nélkülöz bizonyos fokú iróniát: a Citadella az 1848-as márciusi forradalom utáni elnyomás szimbóluma, mert az osztrákok ott felállított ágyúikkal tartották sakkban a várost.
Kissé sántít az a párhuzam, amelyet George Bush amerikai elnök vont meg Budapesten a mai iraki helyzet és az 1956-os Magyarország között – állítja a Lidové Noviny cseh konzervatív napilap jegyzetében.
Ami azonban Bush beszédéből hiányzott, az Amerika magyar forradalomban játszott szerepének a megemlítése.
A Politika című belgrádi napilap azt tartja fontosnak, hogy az amerikai elnök szimbólumnak tartja Magyarországot, Gyurcsány Ferenc pedig az Egyesült Államokkal kapcsolatos európai sztereotípiáktól való megszabadulásra szólított fel.
Bush szavai nélkülözték a súlyos bejelentéseket, a nagy ívű gondolatokat, mégis jólesett hallani szájából az 1956-os forradalmárok dicséretét, a Kossuth Lajosra való hivatkozásokat, a Petőfi-verssorokat – írta az erdélyi Krónika.

Elemzés a 21. oldalon