Felülírás egérrel

A N Y A N Y E L V Ü N K

Ha szótárainkban keressük ezt az igét, csupán a nagy, hétkötetes értelmező szótárban leljük föl, amely csaknem ötvenesztendős kiadvány. A legújabb A magyar értelmező kéziszótár (2003) hetvenezres adattömege nem tartalmazza, pedig manapság főleg a sajtónyelvben s a politikai élet nyelvhasználatában ez az ige meglehetősen gyakori használatúnak látszik. Eredeti jelentése ez: már leírt szöveget úgy teszünk érvénytelenné, hogy a tetejébe vagy (az eredetit általában törölve, áthúzva) föléje javítva mást írunk: „Felülírja a címzést”; „Petőfi általában kéziratainak kevés helyét írta fölül”.
A mai nyelvhasználatban e jelentés mellett mást is találunk. Olvassuk csak: „A tiszai szennyezésről akartam filmet készíteni, de az élet felülírta a forgatókönyvet.” „A megfelelési vágy nagyon sokszor felülírja a tapasztalatot.” „A sajtóértesülésekkel kapcsolatos cáfolatait számos esetben felülírták a tények.” „Elhiszem, hogy szívből gyűlöli a miniszterelnököt, de az ortodoxiát [csökönyös maradiságot] nem lehet felülírni.” Ez az újabb keletű használat ugyancsak valaminek az eredetihez képest való megváltoztatását, tehát „felülírását” jelöli. Újabb időkben való elterjedésének oka vélhetően föllelhető a következők alapján. A számítógépes szövegszerkesztők általában megkérdezik használójukat, miután az egy régebbi anyagba, írásba beleírt, belejavított, hogy kívánja-e menteni a megváltoztatott fájl adatait a gép memóriájába. A gép azt kérdezi, hogy felülírja-e az emlékezetében (memóriájában) meglévő régi adatállományt (a fájlt). Minthogy a ma írással hivatásszerűen foglalkozók zöme ezzel nap mint nap találkozik, nem csoda, ha először az újságírók szóhasználatában sokasodott meg a „felülír” ige, amelynek jelentésében nem a „(felül) ír”-nak a „betűket vagy jeleket rajzol” jelentése az elsődleges, hanem a „megváltoztat”.
A számítógép-használat szintén megváltoztatta, illetve új jelentéssel bővítette „egér” szavunkat. A magyar értelmező kéziszótárnak az imént említett új kiadása már tartalmazza a szónak azt a jelentését, amely bő évtizede csatlakozott az egyébként apró rágcsáló állatot (latin tudományos neve: Mus musculus) jelentő szavunkhoz.
Az „egér” szó még a finnugor korból származik, megfelelője rendre föllelhető a rokon nyelvekben (vogul, osztják, finn, észt stb.). A nyelvjárásokban és a köznyelvben kissé gúnyosan, tréfásan az apró termetű lovat is nevezték így. Arany János – aki alighanem az egyik legjobb ismerője és használója volt a magyar nyelvnek – egyik versében is olvasható: „Gyékényes, abroncsos alföldi szekér, / Honnan cipel a sors – s e három egér?” (Vásárban). Más jelentése a szónak legfeljebb egyes nyelvjárásokban volt.
A számítógépnél használatos eszközt, amelynek mozgatásával és a beleépített kapcsolókkal a gépet és képernyőjén az úgynevezett kurzort irányítani lehet, ugyancsak egérnek nevezzük. S nem csupán mi. Ha ilyet vásárolunk, többnyire angol nyelvű ismertetőt kapunk hozzá a boltban, s abban is egérnek (mouse) nevezik ezt a vezetékkel a számítógéphez kapcsolódó kelléket, sőt némelyikre a márkafeliratba egérfigurát is rajzoltak a grafikusok. Nyilván a szerkezet viszonylag kis mérete – a tizenöt–húsz éve még meglehetősen terjedelmes komputerhez képest – és a farkincaként is felfogható csatlakozókábel, továbbá az ide-oda mozgathatóság lehettek azok a tulajdonságok, amelyek – hasonlósági képzettársítás alapján – az új jelentést hozzákötötték a szóhoz. Ezt az egérmetaforát vette át a magyar nyelvhasználat is először az informatika szaknyelvi használatában. Az egeret legtöbbször az úgynevezett egérpadon mozgatjuk. Ez egy arasznyi szélességű (műanyag) lap, amely a – megint csak angol nyelvű – csomagolásokon is pad, azonban az angol „pad” (olvasva: ped) jelentése: alátét. Véletlenül ez a szó magyarul olvasva „pad”, amely általánosan ismeretes ülőbútor, illetve bizonyos munkával kapcsolatos célra alkalmas állvány vagy asztalszerű emelvény. S voltaképpen mindegyik egér(ké)hez képest viszonyítható padnak a szóban forgó alátét, amelyen az egeret futkostatjuk, bár újabban szegény jószág farkincátlan: drót nélküli (egyébként angolul is: wireless).
A számítógép-használat tehát felülírta az egeret s némileg a padot.