Finnország készülődik

Július 1-jén Finnország veszi át Ausztriától az Európai Unió soros elnöki posztját. Bár az elemzők szerint az igazán nagy lépésekre csak a jövő év első felében, a német elnökség idején lehet számítani, Helsinki mégis fontos katalizátora lehet az unió lelassult intézményi reformjának.

Finnország azt szeretné, ha az Európai Unió tagállamai az általa elnökölt uniós fél év lezárultáig megegyezésre jutnának a közösség további bővítésének kérdésében – mondta a finn miniszterelnök tegnap a helsinki parlamentben. Matti Vanhanen a július 1-jén kezdődő finn európai tanácsi elnökség prioritásait ismertette a képviselőkkel.
„Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2006 decemberében, a finn elnökség végén minden oldalról megvitatja a jövőbeli bővítések kérdéskörét. Finnország célja, hogy addigra új konszenzust találjunk” – jelentette ki a kormányfő, leszögezve, hogy az új jelölt országokat nem szabad újabb felvételi követelményekkel szembesíteni.
Az EU több tagállama is – köztük például Franciaország – amellett kardoskodik, hogy a Románia és Bulgária már eldöntött felvétele után a további bővítést az EU „befogadóképességétől” kellene függővé tenni. Az Európai Tanács tervek szerint még idén jelentést készít a közösség ezen képességéről. A szándék az, hogy megállapítsák a jövőbeli csatlakozási feltételek objektív pénzügyi, gazdasági és intézményi alapjait.
Matti Vanhanen a bővítés kérdésével kapcsolatban szólt arról, hogy Finnország szorgalmazni fogja a tárgyalások előmozdítását a jelölt Törökországgal, Horvátországgal, továbbá Macedóniával és a többi nyugat-balkáni országgal. „A török és a horvát csatlakozási tárgyalások és a Nyugat-Balkán helyzete sok elfoglaltságot biztosít majd nekünk az elnökség idejére” – fogalmazott a finn miniszterelnök.
Más témára rátérve Matti Vanhanen kifejtette: Finnország iparkodni fog, hogy javuljon az EU és Oroszország közötti viszony. „Célunk, hogy Oroszország még inkább kötelezze el magát az Európával való együttműködés mellett” – jelentette ki a finn miniszterelnök, rámutatva, hogy az EU–orosz viszonynak nem szabad a kereskedelemre és az energiaügyi kérdésekre korlátozódnia, hanem szélesebb alapokra kell helyezni, egyaránt érvényesítve az európai értékeket és a globális érdekeket. Az országnak egyébként mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal. A finn miniszterelnök hozzátette, uniós elnökségük harmadik központi témájának a bel- és igazságügyi politika egységesítésének kérdését szánják.

Schüssel a népszavazás mellett. Wolfgang Schüssel, az EU leköszönő soros elnöke kedden az Európai Parlamentben ismertette a múlt héten tartott uniós csúcstalálkozó legfontosabb eredményeit. Az alkotmányos szerződésről szólva az osztrák kancellár az állam- és kormányfők vitájának alapján valószínűtlennek tartotta, hogy a szöveget jelenlegi formájában még egyszer népszavazásra bocsátsák, ugyanakkor annak lényegi, tartalmi elemeit meg kell tartani – írja a BruxInfo. Hans-Gert Pöttering, az EP-ben legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy pártja szerint az alkotmányos szerződés sohasem volt halott. Pöttering kezdeményezte, hogy a Tanács, az EP és a Bizottság részvételével egy munkacsoportot hozzanak létre a 2007. márciusi berlini nyilatkozat előkészítésére. Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője elégedett azzal, hogy az Európai Tanács támogatja az alkotmányos szerződést, egyúttal azonban annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt egy év elvesztegetett időnek bizonyult. Silvana Koch-Mehrin, a liberálisok vezérszónoka is üdvözölte, hogy a tagállamok kitartanak az alkotmány legfontosabb tartalmi elemei mellett, Monica Frassoni a zöldeknél viszont kifogásolta, hogy újabb egy évvel kiterjesztették a bizonytalanság időszakát.