Fogyasszuk el bátran magunkat!

Meg kellett volna kérdezni dr. Jakab Tibor adjunktust, a POTE Magatartástudományi Intézete és a Szószóló Alapítvány munkatársát, mi volt a sürgető kényszer, olthatatlan vágy, ami miatt benyújtotta az Alkotmánybírósághoz indítványát, amely szerint a művi meddővé tételnek megszabott 35 éves korhatár és három saját gyermek vagy négy gyermek és 30 év – alkotmányellenesek. Állítólag sértik az egyének önrendelkezési jogát a családi élet, a gyerekvállalás és a házasság tekintetében. 2005 novemberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette az egészségügyi törvény 187. § ezen rendelkezését, és ha a parlament másképpen nem dönt, akkor 2006. július 1-jétől, minden 18 évet betöltött nő esetleg férfi is (?) kérheti fogamzásgátlás céljából a művi meddővé tételt. Kevesen tudják, hogy az Alkotmánybíróság tagjai közül hárman dr. Tresztyánszkyné Vasadi Éva, dr. Harmathy Attila és dr. Kovács Péter különvéleményt jelentettek be, komoly aggályaikat hangoztatva. A közvélemény teljesen bizonytalan ebben a kérdésben. Az egész „humán reprodukció” körül nagy a homály, meddővé válni szabad lesz, béranyaság pénzért nem vállalható, a mesterséges megtermékenyítés számtalan változata közül a magyar törvények csak keveset favorizálnak. Gyereket adni, venni lehetséges, csak ismerni kell a hozzá vezető utakat, sőt transzvesztiták is esélyesek az örökbefogadásokra. Tapasztalat, hogy nálunk majdnem mindig esztelen és rossz irányba mennek bizonyos dolgok. Egy erősen fogyatkozó népességű országban, ahol tavaly 135 ezren haltak meg, de csak 97 500-an születtek. Ott, ahol 2005-ben 38 ezer fővel csökkent a lakosság létszáma. A szinten maradáshoz is évi 130–150 ezer újszülöttre lenne szükség. A nyugdíjasok száma meredeken emelkedik, az aktív keresők száma alig harmada a 10,070 millió főnek. (Ennyi Magyarország jelenlegi lakosainak száma.) A lakosság másik harmada nyugdíjas, pontosabban 3,1 millió fő. A befizetett járulékok nem fedezik a nyugdíjakat, a hiány évente csaknem 500 milliárd forint. Ez garantálja, hogy az adósságcsapdából sem tudunk kikeveredni. A nyugdíjak „rendbetételéhez” mintegy 50 ezer milliárd forint kellene. Ha az aktív keresők száma tovább csökken, akkor 2020-ban egy keresőre két eltartott jut. Ezen a helyzeten mindenfajta módszerrel változtatni kellene, még olyanokkal is, mint például Romániában, ahol állami nászajándékkal kedveskednek a házasulandóknak és a minimálbér kétszeresét kapja az anya a gyerek kétéves koráig. Nálunk a demográfiai mélypontra most erősített rá az Alkotmánybíróság a művi meddővé tétel korhatárának leszállításával.
Az Alkotmánybíróság nagyvonalúan úgy gondolja, hogy egy 18 éves állampolgár cselekedeteinek jogi következményeit képes felmérni. Amennyiben ez igaz, vajon miért végeznek évente 56 ezer terhességmegszakítást, és ebből miért jut 12 ezer a 18 éves korosztályra, illetve a 14 éven aluliakra?
Miért legyen szabad bárkinek is a fogamzásgátlásnak ezt a durva módját választania? Aki komolyan veszi a védekezést, mindenképpen megtalálja a neki tökéletes formát, legyen tabletta, tapasz, mechanikus eszköz vagy más módszer. Nagyon rossz hivatkozás, hogy elfelejtettem bevenni a tablettát! Aki annyira felelőtlen, hogy egy tabletta bevételét sem tartja számon, annak nehéz elhinni, hogy az emberi méltóságot, önrendelkezési jogot komolyan veszi. Azok az álviták, amelyek itt-ott megjelentek a nyilvánosságban és azok a terméketlen beszélgetések, amelyeket a téma „pikáns” volta miatt lefolytattak különböző televíziós csatornákon, láthatóan hidegen hagyták a nagyközönséget. Pedig nem ártana, mondjuk a közszolgálati televíziónak rászánni néhány adást, hogy méltóztassék egy alapos ismeretterjesztéssel, a meddőség egészségügyi kockázataival, illetve jogi, erkölcsi és anyagi következményeivel foglalkozni. Annyit vitáznak a közszolgálatiság tartalmáról. Ez tőrőlmetszett közszolgálati téma.
Az Alkotmánybíróság kizárólagosan a nőkre vonatkoztatja a művi meddővé tétel lehetőséget? Ha igen, miért maradnak ki enynyi jóból a férfiak? Mint tudjuk, náluk a „kés nélküli” műtét időtartama 5–10 perc. A vasectomia változatos formái ismertek: lehet a spermavezetéket beégetni, zsugorítani, átvágni, lekötni. Hogy miért csak a 18 éves lányokról esik mindig szó, nagy kérdés. Csak nem azért, mert a férfiak, akik egyébként is a nőkre hárítják a fogamzásgátlás terheinek jó részét, nem is akarnak erről beszélni. Számukra mindenfajta beavatkozás, ami a férfiasságukkal összefügg a „herélés” „ivartalanítás” szörnyű képzetét hordozza. Ugyanakkor az e témában íródott cikkek nagy részét férfiak jegyzik, akik bátran biztatják a nőket a „meddőségre”, mint a demokrácia vívmányára. Vajon akik ilyesmit a modernség és szabadság jelképének tartják, saját születésüket a diktatúra számlájára írják?
Hiába állítják az ellenkezőjét, a nők művi meddővé tétele szinte visszafordíthatatlan folyamat. A petevezeték átjárhatóságán áll vagy bukik a fogamzás. A petevezeték beégetése, elzárása, klipsszel vagy más eszközzel végleges kárt okoz az egészséges női szervezetnek. Többek között ezért is érthető a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium május végén kiadott közleménye, amely a szakmaiság mögött komoly kétségeket fogalmaz meg a 18 éves kori érettséget és a döntési képesség megfontoltságát illetően. Némely publicista a 18 évnél a választójogot hozza fel az érettség példájaként. Igaz, csak ha a szavazás után megbánjuk döntésünket, azt a későbbiekben korrigálhatjuk. De a meddőséget visszafordítani kétséges, még az állítólagos mikrosebészeti eljárásokkal is.
És ahogy múlik az idő, az egészséges nők nagy százalékban mégis gyereket szeretnének. Ha erre rákérdez valaki, hogy miért, annak az a válaszom, hogy csak. A gyerek sok egyéb mellett a női lét bizonyítéka. S, ha nem jön össze, elindul egy hosszú és fájdalmas procedúra: az egyetlen út a lombikbébiprogram, amelynek sikere kb. 30 százalékos. Ehhez azonban műtétek és gyógyszerek kellenek. Ha a művi meddővé tétel nem orvosi javaslatra történt, a lombikprogram árát ki kell fizetni. Csak a gyógyszerek kerülnek több százezer forintba, és a beültetést a sikertől függően többször meg kell ismételni. Számoljuk ki, mennyibe kerül ez a páciensnek, és mennyibe az adófizetőknek? Ugyanis saját testem rongálása alkohollal, kábítószerrel, nikotinnal, csonkítás, a meddővé operálással csak addig az én korlátlan szabadságom, amíg a társadalomnak ez nem kerül pénzébe. Aztán vannak itt más szempontok is. Egy férfi mikor tudja meg, hogy a kedvese, menyasszonya, felesége meddő? A nászéjszakán vagy már a bemutatkozáskor? Az ántivilágban, ha nem is volt szégyen, de egy nőnek súlyos lelki gondot okozott a gyerektelenség tudata. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság döntése új trend nyitánya? Jelenlegi miniszterelnökünk nem meri kimondani, de mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjrendszer összeomlóban van. Igaz, a szocialista kormányok a népesedéspolitikára teljesen érzéketlenek. Nekik a fogyatkozó magyar nemzet ténye csupán idegesítő populizmus. Pedig ha a művi meddővé tétel és az abortusz egymásra erősítenek, tizenöt húsz év múlva nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjasok pénzét.
Az egyik internetes portálon vita indult a művi meddővé tételről. Egyetlen személy akadt, aki a gyerekvállalást a nemzet fennmaradásával összefüggésbe hozta. Mondhatni kiverték a vita fórumról. A véleményformáló értelmiség hallgat, vagy az ultraliberális álláspontot képviselve gúnyolódik a magyarság kihalását vizionálókon. Kit érdekel mi lesz holnap? Nekem ma legyen jó, a többi nem számít!