Helsinki átveszi az elnöki stafétát

Az unió bővítése, az alkotmány körüli krízis, a versenyképesség növelése, politikai nyitás Oroszország felé, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem fokozása és a pénzügyi átláthatóság növelése a célja az Európai Unió soros finn elnökségének, amely hivatalosan ma veszi át a stafétát az osztrákoktól. Az EU-elnökséget immár másodjára betöltő Helsinkiben úgy vélik, nincs idő az elmélkedésre, eljött a tettek ideje.

Immár több mint egy évtizede lett Finnország az Európai Unió tagja, és Matti Vanhanen miniszterelnök szerint most kell eldöntenünk, milyennek szeretnénk látni a közösséget ugyanennyi idővel később. Hét eleji parlamenti felszólalásában a finn kormányfő úgy vélekedett, hogy a közösség nincs akkora válságban, melyből ne tudna kilábalni, ezt azonban akarni is kell.

Búcsúzó osztrákok

Vanhanen szerint az EU két kulcsproblémával küszködik: a gyenge legitimitással és a nem hatékony döntéshozatallal. A politikus szerint Finnország mindkét problémával foglalkozni fog. A legutóbbi, június 15–16-án lezajlott uniós csúcstalálkozón az osztrákok lényegében elköszöntek, ám a jelenlevő állam- és kormányfők társaságában újra áttekintették a főbb irányokat. Igaz, sokan csak a 2008-ban következő német elnökségtől várják a döntő lépéseket, Helsinkinek is több kérdésben megállapodásra kell jutnia. Az elnöki stafétát Ausztria nevében jelképesen Heinz Fischer osztrák államfő adta át Bécsben járt finn kollégájának, Tarja Halonennek.

Öt finn prioritás

Bővítés. Az EU-csúcs résztvevői Luxemburgban elhatározták, hogy az év végére pontos képet kívánnak alkotni a közösség bővítésének lehetőségeiről, amihez Finnország teljes konszenzust szeretne elérni a tagok részéről. Reálisan nézve Románia és Bulgária csatlakozását követően belátható időn belül legföljebb Horvátországnak van esélye az uniós tagságra. A kérdés csak az, miként magyarázzák ezt meg a többieknek, főként a társulási szerződést kötött Törökországnak és Macedóniának. Ha utóbbit még idővel „le is nyelné” az unió, Ankara a jelenlegi válságidőszakban túl nagy falat, nem beszélve arról, hogy Ciprus török elismerésének hiányában szó sem lehet az áhított konszenzusról.
Versenyképesség. Az állam- és kormányfők Lahtiban rendezendő októberi informális ülésének fő témája lesz a versenyképesség helyzete. A találkozón emellett kiemelt szerepet kap a külső energiakapcsolatok témaköre, Vlagyimir Putyin orosz elnököt már meghívták az ülés utáni vacsorára.
Külpolitika. Matti Vanhanen már idézett parlamenti beszédében a BruxInfo összeállítása szerint kiemelte: az EU-nak nincs ideje arra, hogy reflexiós szünetet tartson a külkapcsolataiban. Finnországnak meggyőződése, hogy „az EU hangját csak akkor hallják meg, ha egy hanggal beszélünk”. Helsinki szerint tovább kell javítani az unió válságkezelési képességét, valamint kapcsolatait Oroszországgal. Igen érdekes ugyanakkor, hogy Tarja Halonen március végén magyar újságírókkal találkozva elmondta, Putyin oroszországi látogatásra hívta őt, ám a finn elnök asszony – saját szavai szerint – egyelőre nem tartja ehhez megfelelőnek a légkört.
Biztonság. Finnország célja a miniszterelnök tájékoztatása szerint az, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzen a nemzetközi bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépésre.
Átláthatóság. Helsinki üdvözölte az Európai Tanács június 16-i nyilatkozatát az átláthatóságról, kiemelve: az elnökség célja, hogy ezt mihamarabb alkalmazzák a gyakorlatban. Ennek hátteréhez tartozik, hogy Brüsszelben jelenleg mintegy tizenötezren dolgoznak különböző lobbiszervezeteknek azzal a céllal, hogy befolyásolják az európai parlamenti tagok, bizottsági illetékesek döntéseit. Körülbelül 2600 ilyen szervezet saját irodával is rendelkezik az unió fővárosában, ténykedésükkel 60–90 millió euróra tesznek szert évente. Az átláthatósági kezdeményezés az Európai Bizottság észt származású alelnökének, Siim Kallasnak a nevéhez kötődik, akinek a célja többek között az, hogy az Európai Bizottság működését világosabbá tegye az állampolgárok számára, beleértve azt is, hogy a támogatások kedvezményezettjeiről adott tájékoztatás révén az adófizetők nyomon követhetik majd befizetett pénzük sorsát. Talán nem meglepő, hogy a kezdeményezéssel szemben több tagállamnak is fenntartásai vannak.

Elveszett alkotmány

Nem szerepel a deklarált prioritások között, de az unió vezetőinek még a fentieknél is nagyobb főfájást okoz az alkotmány jövője, hiszen anélkül sem az intézményi reform, sem a bővítés nem kivitelezhető. Az illetékesek az utóbbival kapcsolatban eddig azt hangoztatták, hogy az uniónak teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit, ám mivel sokak szerint az EU népszerűtlenebbé válásának oka a gyors bővítés elfogadottságának hiánya, a színfalak mögött növekszik a nyomás a folyamat lassítására. Finnország szeretné előmozdítani az alkotmányos szerződés ügyét is, s jelkép értékű, hogy Helsinki – tizenhatodikként a tagok között – épp elnöksége alatt, várhatóan októberben ratifikálja a dokumentumot.