Aszerdán elhangzott washingtoni kezdeményezés – amely szerint az Egyesült Államok hajlandó bekapcsolódni az Iránnal folytatott többoldalú tárgyalásokba – elemzők vélekedése szerint azt sejteti, a Fehér Ház ismét kezdeményező szerepre törekszik az iráni urándúsítási program kérdésében, hiszen George W. Bush amerikai elnök korábbi kijelentései alapján úgy tűnt: Washington a továbbiakban nem kíván szóba állni az atomprogramjához ragaszkodó Teheránnal. Mahmúd Ahmadinezsád kormányzata több alkalommal is tudatta a világgal: az erőművekben végzett urándúsítási gyakorlat csupán energia előállítását szolgálja, ám a nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal, biztosra veszik, hogy Irán atomfegyver gyártására törekszik. Az Irán és az Európai Unió közötti tárgyalások azután szűntek meg, hogy megkezdődött az iráni urándúsítás.
– Nem adjuk fel nemzetünk természetes jogát (a dúsításhoz), erről nem is fogunk tárgyalni. Ennek ellenére készek vagyunk megbeszéléseket folytatni az országainkat kölcsönösen érintő kérdésekről – hangsúlyozta Manusehr Mottaki, a perzsa állam minisztere. Hozzátette: ha az Egyesült Államok „érdekelt a jelenlegi helyzet bármiféle megváltoztatásában, változtatnia kell viselkedésén, illedelmesen és logikusan kell viselkednie”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagjának – Nagy-Britanniának, Kínának, Franciaországnak, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak –, valamint Németországnak a külügyminiszterei tegnap Bécsben tárgyaltak, ahol az atomkérdésben igyekeztek közös nevezőre jutni. Moszkva és Peking eddig hevesen elutasították az Irán elleni szankciók bevezetését, ám a BBC tájékoztatása szerint nem kizárt, hogy egy teheráni ellenállás esetében a két ország is kiállna egy szigorú BT-határozat mellé. Condoleezza Rice szerdai nyilatkozatában kifejtette: Bush „egyetlenegy opciót sem fog betenni a fiókba”, arra a kérdésre válaszolva, hogy az amerikai elnök kész lenne-e katonai csapást mérni Iránra.
Kína tegnap ismételten állást foglalt a büntetőintézkedések ellen, de üdvözölte a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: „ha sikerül rendezni a problémát az Irán és az Egyesült Államok között tartandó közvetlen tárgyalások keretein belül, ez természetesen senkit sem fog elkedvetleníteni”. Franciaország, Izrael és Japán egy-egy vezető illetékese is üdvözölte a washingtoni kezdeményezést. „A magyar kormány üdvözli Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek az iráni nukleáris program és az azzal kapcsolatos tárgyalások kérdésében közzétett nyilatkozatát” – áll a magyar külügyi tárca közleményében.
Mahmúd Ahmadinezsád reagálása a Condoleezza Rice bejelentésére egyelőre ismeretlen, a zsidó holokausztot illetően azonban ismét kétségeit hangoztatta annak megtörténtéről, ezúttal a Der Spiegel német hetilapnak adott interjújában. „Mi nem akarjuk a holokausztot sem elismerni, sem tagadni. Mi elítélünk minden egyes gaztettet, bármelyik nép ellen követték el. Azt azonban tudni akarjuk, ezt a gaztettet valóban elkövették-e. Ha igen, büntessék meg a felelősöket, de ne a palesztinokat” – jelentette ki az iráni államfő, majd a holokausztról szóló kutatásokról beszélve hozzátette: „Miért nem engedik meg, hogy olyan tényeket kutassunk, amelyek hatvan évvel ezelőtt történtek? Hiszen a több ezer évvel ezelőtti történelmi események is kutathatók, és a kormányok támogatják ezeket a kutatásokat.”
Sorsdöntő lehetett a mai nap a háború lezárása szempontjából, Salvini szerint nem szabad tovább húzni a vérontást















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!