Itt az új központi bizottság

Az alkotmányos berendezkedés határait feszegetik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormányzati elképzelései. Az MSZMP KB-t idézi, hogy a döntéseket nem a kormány, a parlament, hanem néhány ember laza szövetsége hozza meg – véli Boros Bánk Levente politológus. A kormányfő azonban úgy gondolja, nem hatalomkoncentráció, hanem „hatékony kormányzati modell” kialakítása folyik.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 168 Óra című hetilapnak adott interjúban így nyilatkozott: „A legfontosabb döntéseket a szocialista párt tíz-tizenként legbefolyásosabb vezetője, szakértője és a szabad demokraták négy-öt vezetője hozza meg. Én szervezem a döntéshozatalt, együtt tartom a csapatot, de nem én döntök.” Gyurcsány – nem tagadva, hogy egyszemélyes, „one-man show-t” folytat, úgy véli: nem hatalomkoncentráció, hanem „hatékony kormányzati modell” kialakítása folyik.
Ismert: Gyurcsány Ferenc második kormánya úgy áll fel, hogy a stratégiai kérdéseket – államreform, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítés – kivonta a minisztériumok hatásköréből, és új bizottságokba csoportosította át, amelyeket ő vezet. A kormányfő nem ígérte, hogy az itt születő megállapodások nyilvánosak lesznek; amikor korábban erre újságírók rákérdeztek, azt válaszolta: eddig sem volt rálátása a nyilvánosságnak ezekre a folyamatokra. Az államreform-bizottság, a nemzeti fejlesztési ügynökség vezetői ráadásul közvetlenül a parlamentnek sem felelősek, hiszen mivel nem miniszterek, nem is lehet interpellálni vagy kérdezni őket. Draskovics Tibort, Bajnai Gordont és Szetey Gábort – utóbbi a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára lesz egyelőre, később viszont az államreform-bizottság által kidolgozandó kormányzati szolgáltató központ vezetője – volt „üzletemberekként” a miniszterelnök kérte fel posztjukra. Ezzel párhuzamosan megszüntették a minisztériumok szakmai apparátusát eddig vezető, elméletileg politikasemleges közigazgatási államtitkári posztokat.
Boros Bánk Levente politológus szerint a miniszterelnök által felvázolt tizenöt-tizennyolc fős döntéshozatalra még nem volt példa az elmúlt 16 évben, korábban viszont igen. Úgy vélte: Gyurcsány elitista politikától vezetve centralizálja a kormányzást, az alkotmányos berendezkedésbe nem feltétlenül beleillő szerveket hoz létre. A legfőbb döntéshozó szerv nem a kormány, nem a parlament, hanem néhány ember laza szövetsége. – Nekem egyből az MSZMP KB jutott az eszembe – mondta lapunk kérdésére. Hangsúlyozta: ezzel mindössze azt kívánja érzékeltetni, hogy ezek az emberek milyen döntéshozatali mechanizmusokban szocializálódtak.
Azzal, hogy Gyurcsány szűk elitklubként jellemezte a döntéshozatalt, a politológus szerint a legitimációját kívánta szélesíteni, nagyobb hátteret kíván adni politikájának. Azt hangsúlyozva, hogy kormányfőként ő mindössze „primus inter pares”, első az egyenlők között. Hatalomtechnikai szempontból ez nem feltétlenül rossz döntés, a maga módján sikeresen működött a rendszerváltást megelőzően, és csak a gazdasági rendszer összeomlása váltotta ki a politikai rendszer megváltoztatására irányuló kísérletet – mondta Boros Bánk Levente.