Entz Géza, akit Antall József miniszterelnök bízott meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (…) súlyát veszti”, így nem érvényesíthető a kormánypolitika – figyelmeztetett. Hozzátette: meghatározó még az is, hogy a kormányfő személyesen mennyire elkötelezett és milyenek az ismeretei. Az Illyés, az Új Kézfogás és az Apáczai Közalapítvány jövőjéről szólva úgy vélte, nem az a kérdés, milyen szervezeti keretek között biztosítják a forrásokat, hanem az: van-e stratégia? Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának.
Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg.
A távirati iroda azon kérdésére, tudta-e januárban, hogy HTMH-elnöki munkája fél évre szól, azt mondta: „erre egyáltalán nem számítottam”. Más sem számított arra, hogy „a dolog ilyen fordulatot vesz” – mondta, hozzátéve: ez persze nem jelenti azt, hogy a változtatásból nem születhet valami jó.
keleti pályaudvar
Épül a Keleti pályaudvar első akadálymentes peronja
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!