időjárás 2°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Kisvárosi leszámolások

Csontos János
2006.06.28. 23:00

Adószaporítás az ígért adócsökkentés helyett, kormányfő által beismert választási hazugság, egzaltált miniszterelnök, botcsinálta miniszterek, országreformnak csúfolt totális megszorítás, a rosszul voksoló középosztály bosszúszomjas kivéreztetése, az alsóbb osztályok részvétlen megnyomorítása, a felső ezer cinkos kimenekítése a szolidaritási kötelmek alól, gáz-ár-e-me-lés, kormányzás helyett kommunikáció, elhatalmasodó pénzügyi válság, lopakodó gazdasági krízis, tőzsdei mélyrepülés, a nemzeti fizetőeszköz tudatosnak látszó elinflálása, az állami adminisztráció racionalizálása helyett bennfentes szuperkormány létrehozása senki által meg nem választott barátokból és üzletfelekből, szocialista belvillongások, sztrájkhangulatba hergelt szakszervezetek, száz lépések után tíz alapvetés a további időhúzás és porhintés céljából, külpolitikai gumicsont bevetése a parlament elé – aki érdeklődik az országos politika iránt, s nem kizárólag a futballal törődik vagy a kánikulától szenved, bőséggel talál magának témát e forrongó hazában. Hogy miért éreztem úgy mégis, hogy a létező gyurcsányizmus átfogó kritikája helyett indokolt volna ezúttal egy magyar kisváros viszonyaival foglalkoznom e hasábokon? Talán azért, mert a tenger cseppekből áll össze, s a létező gyurcsányizmus sem csupán a budapesti légkondicionált irodákban van jelen.
Hajdúböszörmény egyike a kedvenc városaimnak. Kilenc hónapot töltöttem ott, a rendszerváltozás romantikus időszakában, a visszanyert demokrácia első teljes évében. A városi hetilap, a Szabadhajdú, amelyet akkor alapítottunk, köszöni szépen, ma is megvan. Ott és akkor nem is sejtettem, hogy politikai értelemben milyen kegyelmi állapotban végezhettem munkámat az önkormányzati orgánumnál: felvilágosult polgármesterrel, s az akkori ellenzéki és kormánypártokat a választói bölcsesség folytán tökéletes szimmetriába rendező képviselő-testülettel. Pedig fortyogó időszak volt: átalakulóban voltak az intézmények, mállottak szét a téeszek, vagyonok keletkeztek a semmiből, s pártállami kiváltságok hullottak a semmibe. Az egyensúly (jelző nélkül) azonban megvolt; a helyi demokráciát nem tudták kikezdeni a napi konfliktusok és érdekharcok.
Az azóta eltelt másfél évtizedben távolról figyeltem a böszörményi történéseket. Akadtak furcsa fejlemények, visszás dolgok, de a politikai inga zavartalanul látszott működni, s a büszke hajdúvárost mintha elkerülte volna az országos leszámolósdi. Miközben például a megyében és a szomszédos Debrecenben valóságos politikai állóháború alakult ki, Böszörményben sokáig nem politizálódott át végletesen a mindennapi élet. Vajon mi történt a mélyben (vagy a magasban), hogy ez a helyzet alapvetően megváltozott?
A Fidesz helyi csoportja a minap tiltakozó közleményt adott ki, amelyben sérelmezték, hogy a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont korábbi vezetőjének nem hosszabbították meg a szerződését, holott az illető munkájára érdemi panasz nem volt. Igaz, több alkalommal bírálta néhány baloldali önkormányzati képviselő tevékenységét. A fideszesek szerint a böszörményi nyári napközi lebonyolítását és más programokat is kritizáló fiatalember politikai bosszú áldozata lett. Közvetlen felettese elmondta, hogy a képviselő-testület két bizottsági elnöke részéről politikai nyomás nehezedett rá: ne hosszabbítsa meg a szabadidőközpont-vezető szerződését. Történt ez annak ellenére, hogy a nyár e területen főszezon, s az intézmény ráadásul komoly felújítási munkálatok előtt áll. Az ellenzéki párt nyilvánosan kérte a polgármester asszonyt: állítsa meg a bosszúhadjáratot.
Ilyesmi a legjobb házban is előfordul, ha nem is dicsekednek vele – legyinthetne a székesfővárosi hírlapíró. Csakhogy olykor nem haszontalan a dolgok mögé nézni. Hajdúböszörményt nagy vonalakban 1990-től 2002-ig nemzeti érzelmű polgármester, illetve képviselő-testületi többség irányította. 2002-ben viszont az Összefogás Városunk Lakóiért nevezetű baloldali társaság által támogatott polgármester győzött, noha testületi többséget nem értek el. Ám azóta Böszörményben háborús viszonyok vannak. A hadjárat feljelentgetésekkel indult, s internetes rágalmakkal folytatódott. A tudományos kellerizmus jegyében öt szervezetnél jelentették fel a Városgazdálkodási Kft. korábbi igazgatóját, egykori helyi képviselőt, akinek az volt a bűne, hogy a Fidesszel szavazott a testületben. Később az általuk tett valamennyi feljelentésben megszüntették a nyomozást a volt igazgatóval szemben. Feljelentették a városüzemeltetési intézmény vezetőjét is, akit szintén felmentettek a vádpontok alól. (A rossz nyelvek szerint az ő helyére az egyik szocialista képviselő veje pályázott.) Feljelentettek több civil szervezetet, amelynek fideszes vezetője volt vagy van (Abakusz Kör, Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédőkör, Hajdúböszörményi Tornaegylet stb.), sőt náluk házkutatást is tartott a rendőrség. Egyetlenegy ügyben sem értek el eredményt.
Ezek azonban még „törvényes” eszközök. Ám ha helytálló az értesülés, hogy a polgármester asszony kihozatta a jegyző páncélszekrényéből a fideszes alpolgármester személyi anyagát, amelybe az eredeti bejegyzéstől eltérő tintával és írással nem létező dolgot írtak be, az már nem tekinthető egyszerűen a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányzat módszereit helyben meghonosító eljárásnak. Az mindenesetre tény, hogy néhány héttel később a Blikk névtelen levelet kapott, amely az alpolgármester titkos személyi anyagát tartalmazta az utólagos „kiegészítéssel”. Nem a normális politikai üzemmód jele az sem, hogy az Összefogás egyik képviselője ellen a rendőrség garázdaság vádjával nyomozást indított, mert az utcán megvert egy helyi vállalkozót. Szintén ő szállított több tonna veszélyes anyagot (galvániszapot) egy böszörményi családi ház udvarára. Manapság azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy betemette a város egykori kubikgödreit, amelyek környékén azóta másfél-két méteres víz áll a pincékben.
Ebben az elmérgesedett politikai miliőben kell elhelyezni a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont elbocsátott vezetőjének ügyét is, akinek április végén járt le a megbízási szerződése. A fölöttesének számító kultúrház-igazgató elmondta, hogy azért nem hoszszabbítja meg a szerződését, mert volt egy kis vitájuk; azonkívül politikai nyomás is nehezedik rá a testület részéről. A szakmai vita belefér, a politikai nyomás nem feltétlenül. Ez utóbbi ugyanis azért jelentkezett, mert a szabadidőközpont vezetője kritikát fogalmazott meg az ifjúsági és sportbizottsági elnök tevékenységével kapcsolatban, mivel a helyi képviselő – aki számos civil szervezet vezetője is egyben – több millió forintos támogatást szavaztatott meg önmagának különböző jogcímeken; ráadásul olyan rendezvényre is elkönyvelte a városi támogatást, amely soha nem valósult meg. A kritizáló repült az állásából, ám a polgármesteri hivatal pénzügyi ellenőrei elől már nem lehetett eltitkolni, hogy komoly gondok vannak a bizottsági elnök egyesületeinek számláival. Gyorsan le is mondatták képviselői mandátumáról, hogy az Összefogás–szocialista frakció jó híre ne sérüljön, s közel kétmillió forintot vissza kellett fizetnie a városnak. Az az ember viszont, aki mindezt felfedte, nem került vissza hivatalába.
Igazából ezen már nem is csodálkozik az ember annak tudatában, hogy a fideszes alpolgármester anyagát ki lehet kérni, s célirányosan retusálva eljuttatni a bulvársajtónak. Gyurcsány Ferenc nem a semmiben lebeg: az ingoványos baloldali összefogás cölöpein áll.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.