Módosuló cégalapítás

Jelentősen változik mától a gazdasági társaságok szabályozása: életbe lép az új társasági és cégtörvény, módosul a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény is.

Szerződésminták és elektronikus cégeljárás – két elem, amely mától könnyebbé teszi a gazdasági társaságok alapítását. A társasági szerződések helyébe lépő minták különösen a kis cégek esetében hasznosak, és egyszerűsítés az is, hogy az alapító okiratban mától csak a fő- és engedélyköteles tevékenységeket kell feltüntetni. Igaz, a jogi képviselet így is kötelező, a folyamatot azonban olcsóbbá teheti az elektronikus cégeljárás: az illetéket és a közzététel díját ugyan előre kell fizetni, utóbbi viszont e-cégeljárás esetén csupán 5000 forint lesz. Nő az ügyintézés sebessége is, 2007. október 1-jétől a cégbejegyzés – elektronikus benyújtás és szerződésminták használata esetén – két nap alatt megtörténik. Ekkorra a cégszolgálat teljesen kiépül, így a cégközlöny és a nyilvános cégadatok elektronikusan is elérhetővé válnak. Lehetőség van a cégnév lefoglalására maximum hatvan napon keresztül.
A ma életbe lépő szabályozás új cégformákat nem vezet be, ám megszűnik a közös vállalat alapításának a lehetősége. A közhasznú társaságok helyett a jövőben bármilyen társasági formában alapítható nonprofit vállalkozás. Új elem, hogy a cégbíróság maximum kilencven napra felügyelőbiztos kirendelésével segítheti a törvényes működés helyreállítását, a részvénytársaságok szabályozása pedig a felmentvény intézményével bővül: a közgyűlés határozhat arról, hogy megfelelőnek ítéli-e a vezető tisztségviselők előző évi munkáját, akiket – igenlő válasz esetén – utóbb már nem lehet felelősségre vonni. Fontos tudni, hogy ha a cégek 2007 szeptemberéig nem „idomulnak” az új szabályozáshoz, a cégbíróság akár meg is szüntetheti működésüket.
Szintén fontos változás, hogy a végelszámolásról – amikor a cég maga határozza el megszűnését – mától a cégeljárási törvény és nem a csődtörvény rendelkezik. Mától hatályos azonban a módosult csődtörvény is, amely szigorúbb feltételeket támaszt a felszámolókkal szemben, és gondoskodik arról, hogy az eljárást a székhely áthelyezésével ne lehessen késleltetni. A jogszabály a cégvezetők vagyoni felelősségének a bevezetésével igyekszik elejét venni annak, hogy azok eltitkolják a csőd közeli helyzeteket, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete azonban vitatja a paszszus hatékonyságát, mivel szerintük több évet vesz majd igénybe a felelősség megállapítása. Kérdéses az is, hogy ha a hitelezők a mostani ötven százalék helyett a cég teljes vagyonához hozzájuthatnak, miből fedezik majd a dolgozók elmaradt járandóságát. Mivel az utóbbi tizenöt évben minden harmadik magyar gazdasági társaság megszűnt, az egyesület új törvény megalkotását sürgeti.