Nyaraló gyilkosok

Úgy tűnik, mégsem gázrobbanás, hanem politikai merénylet oltotta ki Törökországban nyaraló honfitársunk életét. A Kurdisztáni Szabadság Sólymai azt üzenik a külföldi turistáknak, hogy ne merészkedjenek Törökországba, és aligha kétséges, hogy a történtek után kétszer is meggondoljuk, hol nyaraljunk.
Az efféle gyilkosságnál persze aligha létezik alávalóbb cselekedet. Már maga az előkészítés is gyomorforgató lehetett. A merénylők nyilvánvalóan előzetesen terepszemlét tartottak a helyszínen, kifigyelték, hol tartózkodnak a külföldiek. Aztán a biztonsági kamerák tanúsága szerint egy szemeteskukába rejtették a pokolgépet, amely hamarosan működésbe lépett – négy turista halálát okozva. Micsoda bátorság, micsoda merészség – a nyaraló gyilkosok először elvegyülnek, aztán gyilkolnak, végezetül pedig dörzsölik a tenyerüket, hihetetlenül bátornak, jó hazafinak érzik magukat.
A kurd radikális szervezet persze nem félelmet és törökellenességet gerjeszt a világban, hanem az ügyük iránti megvetést és egyöntetű elutasítást. Sem politikai, sem erkölcsi indokot nem lehet találni ártatlan külföldi emberek gyáva, alattomos elpusztítására. A tisztességesen gondolkodó, józan kurdokat hozták a legkellemetlenebb helyzetbe a szabadság gyilkos sólymai, nem beszélve a gyűlölt török államról, amelynek az ilyen merényletek után egyre több barátja, pártfogója lesz a világban.
A jelek szerint terrorizmus és terrorizmus között is akad különbség. Három évtized alatt az Ír Köztársasági Hadsereg csak a legritkább esetben pusztított a civil lakosság soraiban, rendszerint úgynevezett katonai célpontokat, azaz brit laktanyákat, rendőrségi központokat, őrjáratokat támadtak. Ők megtanulták a leckét. Amikor ugyanis a 70-es évek elején Angliára is kiterjesztették bombahadjáratukat, és békésen sörözgető birminghami, guildfordi polgárokat gyilkoltak meg, a nemzetközi közvélemény elfordult tőlük. Az emberek rendszerint elfogadhatónak tartják egy nemzet szabadságharcát – végtére a brit katonák is sokszor rendeztek vérfürdőt ír földön –, de egyidejűleg képesek a különbségtételre is. Sörözőben pihenők, külföldi nyaralók elleni aljas merényletekkel egyetlen célt érhetnek el: a saját vereségüket.
A világban most sokan kívánják a török állam győzelmét a fanatikusok felett. Ez lenne a kurd nemzeti mozgalom célja? Aligha. Éppen ezért a történtekkel kapcsolatban két dolgot feltétlenül le kell szögezni. A törökországi kurdok legitim vezetői bocsánatkéréssel tartoznak Magyarországnak és elhunyt honfitársunk családjának. Ez a legkevesebb, amit feltétlenül meg kell tenniük, még ha nyilvánvalóan nem is ők fogták a merénylők kezét. A másik figyelmeztetés a magyar turistáknak szól: miután a biztonsági kockázat sokszorosára nőtt a török tengerparton, az idén inkább válasszák Görögországot, Horvátországot vagy a Balatont!
Nekünk ugyanis semmi közünk az egész viszályhoz, csak üdülni szeretnénk. Lehetőleg nem nyaraló gyilkosok társaságában.