Pénzintézeti profitéhség: panasz a magas költségekre

Az első negyedéves számok alapján idén is a hitelezés gyarapítja a bankok növekedését. A pénzügyi felügyelet felméréséből kiderül, hogy a kockázatok ellenére a lakosság egyre nagyobb része váltja át forinthitelét devizaalapúra, és tarolnak az igen költséges áruhitelek is. Miközben a banki ügyfelek a magas díj- és járulékterhekre panaszkodnak, a szakhatóság vizsgálatot indított.

Rendkívüli bővülést élnek meg a hazai bankok az idén, csakúgy, mint az elmúlt években. Ráadásul az évkezdet szokatlanul erős. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése alapján a magyarországi bankok mérlegfőösszege egy negyedév alatt 6,22 százalékkal növekedett, egy év viszonylatában pedig több mint háromezermilliárd forint volt a növekmény. Érzékeltetésül: ez 21,5 százalékos éves gyarapodásnak felel meg, szemben az egy évvel korábbi 16,8 százalékos bővüléssel. Az összes hitel 5,3 százalékkal nőtt az első három hónapban, ebből a háztartások hitelei 6 százalékkal, a vállalkozások hitelei 3,2 százalékkal bővültek. Az éves hiteldinamika még jobban mutatja a rendkívül gyors hitelexpanziót: 2005 első negyedévéhez képest ugyanis 21,4 százalékkal nőttek a banki hitelek tizenkét hónap alatt, ezen belül is a háztartási hitelek 33,2 százalékkal, míg a vállalkozások hitelei „csak” 13,8 százalékkal.
A pénzintézetek növekedésének motorja továbbra is a hitelezés – állapítja meg a felügyelet, amelynek anyaga rávilágít arra is: a kockázatok dacára a lakosság egyre nagyobb része váltja át forinthitelét devizaalapúra. Ez a folyamat – legalábbis a PSZÁF előrejelzése alapján – folytatódik. Eközben tarolnak az áruhitelek is. Az áruvásárlási kölcsönök (ez alatt értjük a gépjármű-finanszírozást is) 10,5 százalékos negyedéves és 66 százalékos éves növekedése jócskán felülmúlja a várakozásokat. 2005 márciusában az áruvásárlási hitelek állományának nagysága 627 milliárd forintot tett ki, az idén tavasszal ez az összeg már 1041 milliárd forintra rúgott. Ugyanakkor „duzzadnak” az egyéb lakossági hitelek is: a személyi, folyószámla- és bankkártyahiteleknek tízszázalékos az első negyedévi bővülése, míg az éves növekedés mértéke 43 százalékos.
A fentiek kapcsán jogos a kérdés: enynyire olcsó hitelhez jutni? Nos, az ügyfelek, miközben erősítik a pénzintézetek a „hitelfelfutást”, a magas költségekre is panaszkodnak. Nevük elhallgatását kérő bankárok sem tagadják, hogy meglehetősen drága bankolni ma hazánkban. Ám ezt még jó ideig megtehetik a hitelintézetek, hiszen ezen a piacon versenyhiány tapasztalható a profitéhség mellett. Előbb-utóbb azonban az európai díjstruktúrához való közeledés kikerülhetetlen lesz a hazai bankok számára.
Addig is be kell érni a klienseknek azzal, hogy a PSZÁF megvizsgálja, egyes kereskedelmi bankok törvényesen emelték-e a lakossági hitelekkel kapcsolatos díj- és járulékterheket. – Hasznos, ha a felügyelet is megvizsgálja, hogy egyes kereskedelmi bankok törvényesen emelték-e a lakossági hitelekkel kapcsolatos díj- és járulékterheket. Fontos a vizsgálatot arra is kiterjeszteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben sértik a fogyasztók érdekeit, felmerül-e a tisztességes és átlátható piaci viszonyok veszélyeztetése – kaptuk a tájékoztatást a felügyelettől. Alig egy hónapja a Pénzügyminisztérium közleményben azt hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy a pénzintézetek önmérsékletet tanúsítsanak áraik, díjaik meghatározásában, különösen akkor, amikor költségvetés által támogatott termékeket, kedvezményes kamatozású lakáshiteleket forgalmaznak.