Pénzügyi válság fenyeget

Pénzügyi válság kockázatával is számolni kell a magyar költségvetés helyzete miatt – figyelmeztet az IMF tegnap közzétett jelentése, amely szerint az idei hiány duplája lesz a kormány által előre jelzettnek. A szervezet szerint a tervezettnél kétszer nagyobb, közel 2200 milliárd forintos megszorításra van szükség. Az IMF vizsgálatát tavasszal Járai Zsigmond jegybankelnök is javasolta.

Lesújtó jelentést tettek közzé tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hétig hazánkban tartózkodó szakértői a magyar költségvetés, az államháztartás és az államadósság helyzetéről.
A nemzetközi szervezet értékelése szerint a magyar állami pénzügyek állapota már az egész gazdaságot veszélyezteti, és akár pénzügyi válságot is eredményezhet.
Figyelmeztető jelként értékelte a testület a tartósan magas költségvetési és fizetésimérleg-hiányt, valamint az államadósság és a külső eladósodás növekedését. A Nemzetközi Valutaalap szakértői a magyar kormány által hivatalosan bejelentett mutatóknál lényegesen rosszabb adatokat tettek közzé: az államháztartás idei hiánya – a hivatalos 6,1 százalékos hiánycéllal szemben – a jelentés szerint a bruttó hazai össztermék 10 százalékára fog rúgni, sőt, a magánberuházásból megvalósuló állami (PPP) programokat figyelembe véve eléri majd a 11 százalékot.
*
Hasonlóan pesszimista a jelentés az államadósságot illetően: a valutaalap számításai szerint a közadósság idén decemberre eléri a GDP 65 százalékát, tehát 5 százalékkal lépi túl az eurónál meghatározott hatvanszázalékos plafonértéket. A valóságos államadósság azonban az IMF szerint még ennél is magasabb: 69-70 százalékos, mivel az eladósodott állami vállalatok hitelei, az államilag garantált adósságok és a PPP-programok tovább növelik a közadósságot. Figyelemre méltó, hogy az államadósság növekedésének megállításához és a közadósság 60 százalék alá csökkentéséhez az IMF szerint óriási mértékű, a GDP 10 százalékát kitevő kiigazításra van szükség. Ez közel 2200 milliárd forintot jelent, ami duplája az elemzők által eddig szükségesnek tartott mértéknek. Hazánk külső eladósodását illetően a jelentés rámutat: a multinacionális vállalatok és bankok adósságát is tartalmazó teljes külső adósságállomány idén elérheti a GDP 81 százalékát, és továbbra is növekedési pályán maradhat.
Az IMF szerint a költségvetési hiány azonban olyan mértékű, hogy több új adót, így például szélesebb körű ingatlanadót, kamatadót és nyugdíjadót is be kellene vezetni az adókedvezmények teljes körű megszüntetése mellett. A valutaalap egyébként egyetért az áfakul-
csok egységesítésével és a januártól életbe lépett ötéves adócsökkentési program elhalasztásával. A magyar költségvetés átláthatatlanságára kiemelt figyelmet fordít a jelentés, amely rámutat: átláthatóság és felelősségre vonhatóság hiányában bármennyire is jó szándékúak a konszolidációs intézkedések, a költségvetés elcsúszása folytatódni fog. A parlamentnek alárendelt, független testületre van szükség, amely a büdzsé átláthatóságát vizsgálja egy költségvetési tanács vagy az Állami Számvevőszék mandátumának kiszélesítése révén.
Az IMF jelentésének tegnapi sajtótájékoztatóján részt vevő Veres János ügyvezető pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány az IMF javaslatait is figyelembe veszi a döntések meghozatalánál. Szavai szerint a jövő héten lesznek teljesen nyilvánosak azok a lépések, amelyeket az új kabinet a következő időszakban kíván megtenni. Az idei hiánycél felmérésére vonatkozó kérdésre Veres kitérően válaszolt. Mint mondta, az erre vonatkozó válasz már megszületett, de még nem nyilvános.
Mint ismert, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke áprilisban jelentette be: fel kellene kérni a Nemzetközi Valutaalapot arra, hogy készítsen felmérést a magyar gazdaság valós helyzetéről, és állítson össze cselekvési programot a legszükségesebb változtatásokról. A jegybank elnöke akkor úgy ítélte meg: külső közreműködés nélkül „nehezen tárnánk fel a valós tényeket a magyar gazdaság állapotáról”, és a kormánynak is az lenne az érdeke, hogy reális helyzetfelmérésből induljon ki.