Szétzúzott büdzsé

Szétverték a költségvetés tervezésének és végrehajtásának intézményes rendszerét – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki szerint a rendszer szétzúzását mi sem szemlélteti jobban, mint hogy ebben az évben pótköltségvetést kellett volna benyújtani. A jegybank elnöke rendkívül veszélyes folyamatnak nevezte azt, hogy a kormány saját hatáskörében átírja a büdzsé bevételeit és kiadásait.

Mennyi ideig tudják csillapítani a költségvetés problémáit a megszorító intézkedések, ha késlekednek az átfogó reformok?
– A most bejelentett adó- és áremelések 2007-ben sokat csökkentenek ugyan a hiányon, de nem tudják tartósan egyensúlyba hozni a költségvetést. Az intézkedési csomag ráadásul rossz szerkezetű, hiszen a költségvetés hiánya a túlságosan magas adóterhelés miatt csökken majd, miközben a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sikeres költségvetési kiigazítások a kiadások mérséklésével érhetők el. A bevételnövelő lépések hatása nem tart néhány évnél tovább, mivel az adóemelések következtében egy lefelé tartó spirálba kerül a gazdaság. Lelassul a gazdasági növekedés üteme, így hosszabb távon kevesebb lesz az adóbevétel is, miközben a kiadások változatlanok maradnak. A kiigazítás jelenlegi szerkezete tehát nem mutat a tartós hiánycsökkentés irányába.
– A büdzsé valós állapotát illető kormányzati beismerés rekordnagyságú, 9,5 százalékos idei hiányról szólt. A reálisnak tűnő új hiánycél után is fenntartja véleményét, miszerint a kabinetnek halvány fogalma sincs arról, hogy mi történik a költségvetéssel?
– Ez így van, az alapvető probléma azonban ennél sokkal súlyosabb: teljesen szétzúzták a költségvetés tervezésének és végrehajtásának – törvények által szabályozott – intézményes rendszerét. Ráadásul úgy tűnik, mintha tudatosan zilálná szét a kormány ezt a jogrendszert. A minisztériumok nem tervezik meg saját költségvetésüket, a parlament és a bizottságok pedig nem a valóságos számokat vitatják meg, mert nem azt nyújtják be részükre. A testületek így nem kapnak képet a valós folyamatokról, ezért azokat áttekinteni sem tudják. Az elmúlt öt évben elfogadott költségvetési törvények köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. A több mint ezermilliárdos költségvetési lyuk bejelentése után sem állítom, hogy a kormány tudja, hogy mi történik a költségvetéssel. Úgy tűnik, inkább arról van szó, hogy a választások után valamilyen sokktól vezérelve elfogadták azokat a tendenciákat, amelyek a jegybank és a Nemzetközi Valutaalap elemzéseiből már korábban is világosak voltak. Még az is lehet, hogy a Pénzügyminisztérium stábja tisztában volt a büdzsé valós állapotával, és csak a politikusok másították meg a számokat. Véleményem szerint rendkívül nagy szükség lenne a költségvetés készítését és végrehajtását szabályozó, világos törvényrendszerre, amely azt biztosítaná, hogy ne lehessen a parlamentet és a különböző intézményeket rövid távú politikai szándékok miatt rendszeresen félrevezetni, és az ország gazdaságát egy fenntarthatatlan pályára vezényelni.
– Az új hiányszámok most már a valóságot tükrözik?
– Úgy tűnik, az elmúlt években először – eltekintve az autópálya-építés költségvetési elszámolásától – az idei és jövő évi deficitcélok reálisnak látszanak, feltéve persze, ha nem lesznek újabb kiadások. A deficitcélok tarthatóságánál azonban sokkal fontosabb probléma az államháztartás tervezésére és végrehajtására épülő demokratikus intézményrendszer szétverése. A rendszer szétzúzását egyébként mi sem szemlélteti jobban, mint hogy az idei évre vonatkozóan pótköltségvetést kellett volna benyújtani. Ehelyett a kormány saját hatáskörében átírta a költségvetés bevételeit és kiadásait, azt benyújtotta a parlamentnek, amely most a büdzsé módosítása nélkül a korábbiakban elfogadottól teljesen eltérő adó- és ártámogatási rendszerről dönt. Ezek rendkívül veszélyes folyamatok, nemcsak az átláthatóság, hanem az egész demokratikus intézményrendszer szempontjából.
– A költségvetés fő számainak zömét valóban átírták, Veres János pénzügyminiszter erről viszont úgy vélekedett, hogy az államháztartási törvény értelmében nincs szükség pótköltségvetésre…
– Az a törvény, amelyik megengedi, hogy 5 százalék erejéig a kormány saját hatáskörben is módosíthat, 2002-ben született meg. Ez volt az intézményrendszer szétzúzásának kezdete. A törvény óriási mozgásteret ad a kormánynak, amely egy normálisan működő demokráciában elképzelhetetlen. Az egész ország érdekét szolgálná, ha átlátható és végrehajtható költségvetésről dönthetne a parlament. Olyanról, amelyik a valóságos folyamatokon alapul.
– Az első öt hónap túlköltekezése után mennyire lehet valós az idei költségvetés?
– Lehet, hogy van még benne olyan szám, amelyik most is érvényes… Ha azonban a parlament elfogadja a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat, akkor az idei büdzsé teljes mértékben eltér majd a tavaly decemberben elfogadott törvénytől. Az új intézkedések nem növelték sem az adórendszer, sem a költségvetés áttekinthetőségét. Az adórendszer tervezése és végrehajtása most még bonyolultabbá vált, ami több adóelkerülésre nyújt lehetőséget. Jól látható, hogy kapkodva készítették ezt a csomagot, azt sem tudni pontosan, hogy kik. Az intézkedések ismeretében úgy látszik, hogy a csomag számos eleme nélkülözi a szakmai hozzáértést.
– Milyen kockázatokkal kell számolnunk akkor, ha a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni az átfogó szerkezeti reformokról?
– A legnagyobb kockázatnak az számít, hogy az adó- és áremelések következtében a gazdaság növekedése lefékeződik, a vállalkozások tovább veszítenek versenyképességükből, az egész magyar gazdaság egy lefelé tartó spirálba kerül. A jegybank előrejelzése szerint a gazdasági növekedés üteme jövőre és 2008-ban két százalék alá lassulhat. A bruttó és nettó jövedelmek közötti különbség jövőre 5 százalékkal nő, ennyivel lesz kevesebb a nettó bér, ami keresleti sokkot jelent a lakosság számára. 2007-re ezért 3 százalékos reáljövedelem-csökkenéssel számolunk. Nehéz pontosan előre jelezni, mekkora lesz a visszaesés mértéke, azonban ma már biztos, hogy a következő években a potenciálistól elmaradó, alacsony növekedési pályán halad majd a magyar gazdaság.
– Ön úgy fogalmazott, hogy ezzel a megszorító csomaggal nem lehet megvalósítani a 2010-es euróövezeti csatlakozást. Az euróbevezetés késlekedésénél elsősorban az államháztartási hiányt említik, ám most egyre inkább úgy tűnik, hogy az államadósság alakulásával is komoly gondok lesznek. Meddig pörög magától az adósság?
– A költségvetési hiány csökkenéséhez kétségtelenül hozzájárulnak drasztikus adó- és áremelések. De még így sem lehet elérni 2008-ra a 3,4 százalékos államháztartási hiányt. Veres János pénzügyminiszter hétfőn jelezte nekünk, hogy további intézkedések várhatók, ezért a kilátásokat illetően bizonytalanok vagyunk. Az inflációról ugyanakkor biztosan mondhatom, hogy nem teljesítjük a maastrichti kritériumokat 2008-ban. Az államadósság az idei év végére a GDP 66,3 százalékára emelkedik, a tényleges államadósság azonban ennél lényegesen nagyobb. Bár az államadósság alakulása több mindentől függ, 2008-ig a közadósság biztosan tovább emelkedik.
– Milyen dátumot tart reálisnak az euró bevezetésére?
– Nem merek már dátumot mondani. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a piac a 2013-as vagy 2014-es euróbevezetésre számít Magyarországon.