Szlovénia elégedett

Szlovénia 2007 januárjában bevezeti az eurót, amitől Ljubljanában azt remélik, pozitív hatással lesz a gazdaságra és a mindennapokra egyaránt. Délnyugati szomszédunk ráadásul az új tagországok közül elsőként – 2008 első fél évében – lehet az EU soros elnöke, ami az ország távozó budapesti nagykövete szerint igen nagy megtiszteltetés Szlovéniának. Andrej Gerencerrel ezek mellett országaink kapcsolatairól, valamint gazdasági és külpolitikai kérdésekről is beszélgettünk.

Rövidesen végleg elköszön tőlünk. Ha visszatekint az eltelt négy évre, amit Szlovénia nagyköveteként Budapesten töltött, hogy látja, javultak a kapcsolatok a két ország között?
– Minket, szlovéneket és magyarokat több mint ezeréves szomszédság kapcsol össze. Hogy ezt ma is így látjuk, arról egy tavalyi közvélemény-kutatás eredménye is vall, miszerint a magyarokat tartjuk a legjobb szomszédainknak. Árucsere-forgalmunk évről évre több mint tíz százalékkal nő. A közvetlen tőkebefektetések terén is mutatkozik fejlődés. Fontos infrastrukturális együttműködésünk és csatlakozásunk az V. számú európai közlekedési folyosóhoz. Említésre méltó, hogy közvetlen vasúti összeköttetés létesült Szlovénia és Magyarország között. Kisebbségvédelmi megállapodásunk értelmében művelődési központot, rádió- és televízióstúdiót, valamint kétnyelvű középiskolát létesítettünk Lendván a szlovéniai magyarságnak.
– Gondolja, hogy ez elegendő lesz a Muravidék felemelkedéséhez, ahol az országos átlagot többszörösen meghaladja a munkanélküliség?
– A gazdasági átalakulás az ottani vállalatokat sem kímélte. Több tönkrement vagy jelentős leépítésekre kényszerült. Tény, hogy a Muravidék vezeti a munkanélküliségi listát, a magyarlakta területen azonban a helyzet nem rosszabb, mint máshol. Örvendetes, hogy egyre több új vállalat alakul, külföldi cégek telepednek le itt, és még többre van remény, mert határon átívelő együttműködésben Lendva és Lenti együtt pályáznak uniós forrásokból fejlesztési pénzekre. A határ magyar oldalán élő szlovén közösség is sok gonddal küzd, ám az utóbbi időben néhány régi problémát sikerült megoldani. Remény van rá, hogy a következő években sor kerül a művelődési házak és iskolák rekonstrukciójára.
– Országaink immár két éve az Európai Unió tagjai. A szlovénoknak, ahogyan a magyaroknak is, voltak bizonyos várakozásaik ezzel kapcsolatban. Mi valósult meg ezekből?
– A szlovénok elvárásai teljesültek, hiszen közvélemény-kutatások szerint elégedettek az uniós tagsággal. A sikert azonban nemcsak a gazdaságban érezhető pozitív következményekből kell megítélni, vannak más hozadékai is, különösen a fiatal nemzedékek számára, akik között egyre nő a külföldi egyetemeken tanulók aránya. Ennél persze még többre számítunk: az elfogadott uniós költségvetési irányelvek alapján a 2007–2013-as időszakban 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra a fejlesztési alapokból.
– Szlovénia azonban rövidesen nettó befizető lehet az unióban. Hogyan fogadja ezt a munkájáért aggódó szlovén közvélemény?
– Arra számítunk, hogy az uniós tagországok megnyitják a munkaerőpiacukat. Több országba már most is mehetnének, a szlovén embereket azonban nem csábítja a külföldi munka, vagyis a kormánynak a határokon belül kell több munkahelyről gondoskodnia. Egy kis országnak fontos, hogy polgárai ragaszkodjanak hozzá. Mi lenne, ha mindenki elmenne?
– Szlovénia az új tagországok közül elsőként lép be a monetáris unióba jövő év január 1-jén. 2008 első fél évében pedig EU-elnök lesz. Milyen következményekkel jár ez?
– Szakértők szerint a közös valutára való áttérés nem okoz sokkot Szlovéniában. Az infláció már hosszabb ideje az uniós átlag alatt van, a költségvetési hiányt is sikerül az előírt szint alatt tartani. Az árakat a fogyasztási cikkeken márciustól euróban is fel kell tüntetni, hogy az embereknek elég idejük legyen megszokni az új valutát. A monetáris unióba való belépéstől azt várjuk, hogy mindennapi életünket és a külfölddel folytatott gazdasági együttműködésünket megkönnyítse, hiszen annak révén közvetlen összeköttetésbe kerülünk az EU nagy piacával. Ami az uniós elnökséget illeti, nagy megtiszteltetés és még nagyobb kihívás számunkra.
– A szlovén közvélemény megosztott volt a NATO-tagság kérdésében. Két év tagság után hogy látja, megbarátkoztak az emberek például a hadsereg korszerűsítésének költségeivel vagy szlovén katonák válságövezetekbe küldésével?
– Két kiképzőtiszt Irakba küldése a közelmúltban valóban nagy vihart kavart. Tisztában kell legyünk ugyanakkor azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Szlovénia a NATO-ba lépéssel magára vállalt, hogy például a GDP előírt hányadát hadserege korszerűsítésére fordítja, s részt vesz a szövetség békemisszióiban.