Természetkárosítás a Hortobágyon?

Helyi civil szervezetek bűncselekménnyel vádolják a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. Szerintük a park saját területén értékőrzés helyett nyereségorientált gazdálkodást folytat, és a park első fokú hatóságként is számos esetben élt vissza hatalmával. A hagyományos külterjes állattartás helyett villanypásztorral zárnak el területeket, idegenhonos állatfajtákat tenyésztenek, és átalakítják a tájat, ezzel veszélyeztetik az egyedülálló sztyepptársulást és az állatvilágot – állítják a zöldek. A nemzeti park vezetője szerint a vádakkal az intézményes természetvédelem hírnevét akarják csorbítani, azok jórészt alaptalanok.

A Hortobágyi Lovas és Agarász Egyesület nemrég feljelentést tett a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen természetkárosítás bűncselekménye miatt. Hajdu Albert, a civil szervezet elnöke úgy véli, a Hortobágyi Nemzeti Park működésével felrúgja a természetvédelem alapelveit, mert a profit érdekében tizennégy kiterjedt területen tájidegen villanykarámmal elkerítve tenyészt nem őshonos állatfajtákat. Drótkerítéssel akadályozzák meg, hogy a vadak szabadon bejárjanak a területre, az elszigeteltség következtében a Pentezugból elköltözött a védett havasi lile, az ugartyúk, a sziki pacsirta és a szalakóta, de a kékvércsetelepek is felszámolódtak. A fauna szegényedéséről nem készült tanulmány, mint ahogy a korábbi állapotról sem. A nemzetközi egyezmények, mint a vizes élőhelyek védelméről szóló ramsari egyezmény, vagy az európai vadon élő állatok és növények élőhelyének védelméről szóló berni egyezmény hatálya alá tartozó területeken nem tartják be az óvintézkedéseket, sőt drasztikusan átalakítják a tájat. Hol pusztagyepet árasztanak el, és a helyén vizes élőhelyet alakítanak ki, hol a természetes hullámteret szüntetik meg, például a Malomházi-sziget holtágánál a Hortobágy folyón. Hajdu olyan esetről is beszámolt, amikor a földkábelfektetést, valamint a rizscsatornák felszámolását madárvonulás és fészkelés idején végezték, és a nehéz földmunkagépekkel hónapokig zavarták a védett fajokat.
A kirekesztő kerítéssel közhasználatú földutakat zártak le, a társhatóságok ezért kénytelenek térképen nem jelölt új nyomvonalat gázolni a gyepen. A zöldszervezet azt is kifogásolja, hogy a nemzeti park még szakhatóságként (2004 végéig) megvétózta a környéken élő több magánbirtokos villanypásztor-telepítését, illetve büntette az engedély nélküli építést, miközben saját területén korlátlanul használhatja ezeket az eszközöket. A hagyományőrzés, a puszta régi mesterségeinek – mint például a pásztorkultúrának – a fenntartása ugyanúgy feladata a nemzeti parknak, mint a veszélyeztetett flóra és fauna védelme. Mégis sorra bontják el a kultúrtörténeti jelentőségű gémeskutakat és a legősibb, legkezdetlegesebb juhhodályokat – tette hozzá Hajdu.
Az egyes területek rehabilitációját közpénzből, több száz milliókért végezte a nemzeti park. Hajdu szerint a pályázati pénzekkel viszont nem tudnak elszámolni, ezt igazolja az is, hogy az Állami Számvevőszék jelentését ez idáig a nyomozó hatóság sem tudta beszerezni. A környezetvédő arra kéri a nyomozó hatóságot, hogy derítse ki, miért támogatják a nagy értékű, természetkárosító beruházásokat, és hogy a közpénzek felhasználása szabályos volt-e. Elmondta, a nemzeti park mint az állami földvagyon kezelője több magángazdával kötött bérleti szerződését egyoldalúan megváltoztatta, vagy a legelőbérlőket elutasította. Hajdu szerint diszkriminatív módon kitiltották a mezőgazdasági vállalkozásokat bizonyos védett területekről. Vádként említi továbbá, hogy a park kisajátítja a Hortobágy turizmusát, így nem teljesül a versenysemlegesség. Úgy véli, a park pazarló gazdálkodást folytat, és számos visszaélés történt a saját vadásztársaságban is.
Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója úgy reagált: a zöldtárcához több feljelentés is érkezett, amelyek 8–10 évvel ezelőtti ügyeket is felhánytorgatnak, és mosnak össze a jelenlegi működéssel. Az összes említett beruházás engedélyekkel valósult meg, a védett területeken pedig állandó monitorozás folyik. Az ÁSZ nem folytatott vizsgálatot, viszont a pályázatokat és azok teljesülését a környezetvédelmi tárca, a kincstár és az Európai Unió is felügyelte. Persányi Miklós szakminiszter, a területileg illetékes egységes zöldhatóság és az ügyészség egyaránt vizsgálatot indított. A megyei főügyészség a Balmazújvárosi Rendőrkapitánysághoz helyezte az ügyet, ahol a nyomozás még tart. A miniszter a Természetvédelmi Hivatalt kérte fel szakmai vizsgálatra, ahol már meg is történtek az első kihallgatások. Hajdu Albert egyesülete egyszer sem kereste meg őket, a Hajdu által megnevezett tanúk pedig nem nyilatkoznak a hatóságoknak és a nyomozóknak. Sándor elmondta: nyitottak a civilek véleményére, évi két alkalommal nyílt napot is tartottak. A park mintegy 600 gazdálkodóval és vállalkozóval szerződött, akik elégedettek. A kifogások alaptalanok, a vádakra a szaktárca részletesen válaszolni fog – közölte az igazgató.