Újlak erős vára, Kapisztrán csodája

Ismerünk több települést ezen a néven a Kárpát-medencében. De bizonyára nem véletlen, hogy a szerémséginek a neve maradt meg így egyszerűen: előtag, jelző nélkül. Fekvését a Duna melletti magaslaton emelkedő vára miatt joggal hasonlítják Esztergoméhoz. A középkorban a magyar királyság fontos délvidéki központja volt, 1283-ból való első felbukkanása a forrásokban: Wylak. A horvát kézikönyvek megemlítik, hogy az ő nyelvükben használatos Ilok alak magyar eredetű. A XV. században megközelítőleg annyi lakosa volt, mint manapság: kb. tízezer fő. Ebben a korban építette föl a részben máig megmaradt várfalakat Újlaki Miklós, az ország egyik főméltósága, aki Mátyás király alatt horvát és szlavón bán volt, erdélyi vajda, azután nádorispán, sőt bosnyák király.
Az idén ősszel – és éppen október 23-án – történelmünk egyik jeles alakjára emlékezhetünk, akit ebben a városban temettek el. Kapisztrán János, a nándorfehérvári diadal hőse 550 éve ide jött, a ferences kolostorba meghalni. A többször átépített templom főoltárán a róla készült festményt láthatjuk. Fölkereshetjük síremlékét, de holtteste nincs itt, nem nyugodhatott békében, a török hódítók földúlták a sírját. A XVII. század végén a herceg Odescalchi család tulajdona lett Újlak, ők építettek itt később olasz reneszánsz stílusú kastélyt, ma a város múzeumának ad helyet. A legutóbbi időkben sem működhetett zavartalanul, mert Újlak is éveken keresztül jugoszláv–szerb megszállás alatt volt, s a kastély szobáiban katonai parancsnokságot szállásoltak el. A kisváros és környékének horvát lakóit viszont túszszedés, erőszakoskodás nélkül átengedte a katonaság horvát földre. Úgy tartják a városban: ez volt Kapisztrán Szent János legújabb csodája.