Viták a Discovery biztonságáról

Ha nem jön közbe semmi rendkívüli, szombaton útjára indulhat a Discovery a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A NASA berkeiben még a múlt héten is folyt a vita arról, hogy elengedhetik-e járművet a központi hajtóanyagtartály áttervezése nélkül. Bár az engedélyező döntést már aligha vonhatják vissza, marad a latolgatás: vajon mekkora az űrhajósokat fenyegető veszély?

Munkatársunktól
2006. 06. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

E hét végére tervezi az amerikai űrkutatási hivatal a Discovery űrrepülőgép startját. Az indulásnak valószínűleg nem lesz akadálya, de még a napokban is akadtak olyan szakértők, akik szükségesnek érezték a program elhalasztását. A Discovery indítása ellen szavazó két vezető NASA-tisztviselő – Christopher Scolese főmérnök és Bryan O’Connor biztonsági főnök, korábbi űrhajós – egy múlt heti telekonferencián magyarázta meg kifogásait, melyet a végső egyeztetési tanácskozáson tettek az űrrepülőgép újbóli indítása ellen. Szerintük addig nem startolhat a Discovery, amíg át nem tervezik a biztonságra pillanatnyilag a legnagyobb veszélyt jelentő központi hajtóanyagtartályt. Magyarázatuk finomította tiltakozó álláspontjukat, mely szerint a nagy biztonsági kockázatot magára az űrrepülőgépre értették, nem pedig a személyzetre. Idén április 28-án Wayne Hale, az űrrepülőgép-program vezető menedzsere a sajtónak elismerte, hogy a lehulló jégdarabok jelentik a legnagyobb veszélyt. Ugyanakkor megerősítette, hogy a PAL (Protuberance Air Load) 11 méter hosszú, légtöltésű hurkája a nagy hajtóanyagtartály kábeltálcája és vezetékei felett alkalmas a fagyott törmelékek elvezetésére. Ez a legnagyobb aerodinamikai változtatás az űrrepülőgépek első indítása óta – tette hozzá Hale.
Kétségtelen, hogy az űrhajósokat mindaddig a Nemzetközi Űrállomáson lehet tartani, amíg a tragikus sorsú Columbiához hasonlóan esetleg megsérülő Discovery pótlására egy újabb űrrepülőgép érkezik. Miként az is, hogy a háromszemélyes, de végszükség esetén ötszemélyesre átalakított Szojuz TMA egyedül nem képes leszállítani a bajba jutott űrhajósokat. Több ilyen űrhajó azonnali indítására nincs pénz, és átalakított járművek még nem állnak rendelkezésre.
A kérdés tehát továbbra is az, hogy a sokszorosan bekamerázott, csak a nappali, jó fényviszonyok melletti indítást meghagyva képesek lesznek-e észlelni az űrrepülőgép olyan fokú sérülését, amely után elrendelhetik az ISS-en a kényszertartózkodást.
Miként megírtuk, a Discovery mostani személyzetében helyet kapott Thomas Reiter, az Európai Űrügynökség német űrhajósa, aki Piers J. Sellers és Stephanie D. Wison amerikai asztronautákkal és négy társukkal együtt utazik a Nemzetközi Űrállomásra.
Szinte a telekonferenciával egy időben jelentették be, hogy a Discovery űrhajósai mellett több ezer gyümölcslégy is utazik a világűrbe. A NASA Ames Research Center kutatói arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy az űrhajósok immunrendszere miért változik meg az űrrepülés alatt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.