Zöldhét Európában

Rendkívül kedvezőtlen képet fest Európáról az ENSZ-nek az ökoszisztéma állapotára vonatkozó, nemrég elkészült millenniumi felmérése, amely az emberi tevékenység következtében a többi kontinensnél lényegesen nagyobb károsodást szenvedett. Nyugat-Európában például az erdőknek csak egy-három százaléka maradt meg eredeti állapotában, az 1950-es évektől a lápok és a mocsarak több mint a fele eltűnt, az emlősök és a madarak felét fenyegeti az eltűnés veszélye, és a helyzet hasonló más állatfajok esetében is. Az állatok és a növények létfeltételeit leginkább az urbanizációval, az iparfejlesztéssel és a közlekedés fejlesztésével együtt járó földfelhasználás veszélyezteti, mert csökkenti és széttöri élőhelyüket. De nemcsak a szárazföldön van baj, az Európa körüli tengerekben számos halfajta állománya már a biztonságos biológiai határok alá került.
Sovány vigasz, hogy az ökoszisztéma leépülése máshol is gyors ütemű. 1970 óta például az Európai Unió területénél nagyobb méretű esőerdő tűnt el, és az esőerdők területe továbbra is három-négy évenként egy Franciaország nagyságú területtel csökken. Mivel a környezet terhelése arányos a népességszámmal, illetve a gazdasági fejlettség GDP/fő-ben kifejezett értékével, a környezet terhelése ebben az évszázadban minden bizonnyal tovább fog növekedni. A népességszám várhatóan 12 milliárd körül tetőzik (szemben a XX. század eleji kétmilliárddal), és a mai fejlődő országok felzárkózásával a GDP/fő is tovább nő, megtöbbszörözve a jelenlegi környezetterhelést. Mint ahogy az ENSZ tanulmánya is megállapítja: „Az emberi tevékenység olyan terhet jelent a Föld természetes megújuló képességére, hogy az ökoszisztéma a jövő generációk számára való fennmaradási képessége többé nem garantálható”.
Az Európai Unió – szavakban – már sokat tett a természet megóvásáért, például a hetvenes évek végén elfogadta a vadmadár-direktívát, 1992-ben az élőhely-direktívát, amelyre a Natura 2000 program (védett helyek hálózata) épült, később, 1998-ban egy biodiverzitást fenntartani kívánó stratégiát hagyott jóvá, míg végül 2001-ben a kormányfők megegyeztek, hogy 2010-ig megállítják az ökoszisztéma pusztulását (ez az időpont akkor még elég távolinak tűnt).
A május 30-a és június 2-a között megrendezett zöldhéten az Európai Unió vezetői több neves politikus és szakember társaságában megújították az öt évvel korábban tett fogadalmukat, azzal, hogy a teljesítést, vagyis az ökoszisztéma pusztulása megállításának határidejét kitolták, pénzt viszont változatlanul nem adtak hozzá. A 2007–2013-as költségvetésben a klímaváltozásra, a biodiverzitás megőrzésére és más hasonló programokra a pénzek kevesebb mint egy százaléka jut. Nyilvánosságra hozták viszont a bizottság biodiverzitás megőrzésére vonatkozó üzenetét, amely 2001 óta már az ötödik a sorban.