A kismester máig ívelő dobása

Ókovács Szilveszter
2006. 07. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ne rendezzünk közvélemény-kutatást, hányan ismerik Carl Ditters von Dittersdorf nevét. A virtuóz hegedűjátékos híre rokokó jelenében is korlátozott körig terjedt, s attól még, hogy néha magával Mozarttal vonósnégyesezett, komponistaként kisebb püspöki és grófi udvarok minitársulataival kellett beérnie.
1765-től Nagyváradon szolgált – már Johannisbergben írt opera buffáit Eszterházára postázta. Ott pedig be is mutatták a kilenc mű egyikét, a „helyi kapellmeister” érdemesnek találta, miután szigorúan átolvasta, s néhol ki is igazította. (Lám, a kollegiális Joseph Haydn, a „helyi herceg”, Pompakedvelő Miklós luxusmuzsikja később e feudális hangszigeteltségből is ki tudott ragyogni.)
A Rocca Antica-i báró learathatta hát a maga méltányos babérleveleit az eszterháziaknál. 250 év múlva a Széchényi Könyvtárban hevert volna tovább, ha Németh Pál, aki a Capella Savaria vezetőjeként szerzett nemzetközi nevet, elő nem veszi. Mostani korhű együttesével, a Savaria Baroque-kal, s e darab előadásáról készült filmmel indul a magyar kamaraopera-DVD-k sorozata.
Tóth János rendezése a commedia dell arte-vonalon halad annyi financiális lehetőség közt, amely máshol egy díszletjelzett próbára sem elég, de annyi ötlettel, hogy néha egy életműhöz is sok. E kicsiny, ám ide igen illő, gödöllői kastélybéli színpadon négy fiatal énekes veszi komolyan Dittersdorfot: Fodor Beatrix impulzív hangi jelenlétéért, Károly Edit a telibetalált szubrettfiguráért szerethető. Kóbor Tamás, a tenorista címszerepében időnként oly hiperoldott, mint inasa, a bariton Bretz Gábor mindig. Márpedig erre nagy szükség van a talányos, bulizósra vett fináléban, és más, e kosztümös előadás színpadi nyelvéhez képest abszurd vagy meghökkentően kortárs gesztusok miatt is.
Dittersdorf félbe mer hagyni áriát, csinosan ír, ha kell, törökösre hangszerel, képes felépíteni szabatos együtteseket – a Salierinek írt librettót úgy tartja meg és egészíti ki, hogy a nemesség gyanúsan sokat botránkozzon a bolondos bárón, „nemtelenjei” pedig csillogó szemmel hallgassák az úr fölé tornyosuló szolgát. Nem forradalom ez még, nem is a mozarti Figaro fenyegető gúnymosolya – mindenesetre a lengyel határtól Fertődig és íme, a XXI. századig ívelő nagy dobás egy alávetett kismestertől.
(Dittersdorf: Il barone di Rocca Antica/Németh; Hungaroton DVD, 2006.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.