Nem véletlen, hogy komoly figyelmet fordítanak a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) a bankok és a kutatóintézetek. A hazai kis- és középvállalkozásoknak tudniillik csak a méretük nem nagy külön-külön. Együttesen azonban meghatározók az ország életében. S miután a hazai munkavállalók jóval több mint felét foglalkoztatják, nem csak gazdasági szempontból jelentős az, hogy milyen várakozásaik vannak. Nos, a szektort valósággal sokkolja a választások után kialakult légkör. Mindezt a friss elemzések is alátámasztják.
Romlott a magyarországi kis- és középvállalkozások üzleti helyzete, többségük saját üzleti lehetőségét rosszabbnak látja az év elejéhez képest, és beruházásaik kedvezőtlenebbül alakulnak – derül ki abból a felmérésből, amelyet kkv-körkép néven mutatott be a Magyarországi Volksbank Rt. A felmérésből kiderül: a magyar tulajdonú és kizárólag belföldre szállító vállalkozások „gazdasági erejük” mindössze háromnegyedét használják ki.
Az elemzés kiterjedt a vállalkozások adminisztrációs terhelésének vizsgálatára is. E téren komoly verseny bontakozott ki az unióhoz újonnan csatlakozott országok között. Ráadásul állandósult a magyar gazdasági szabályozás jelentős lemaradása a fejlett országokhoz képest. Egyébként a szóban forgó verseny annak ellenére létezik, hogy a magyar kormány – bár szavakban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése mellett foglalt állást – megengedett, sőt támogatott olyan lépéseket, amelyek éppen ellenkezőleg: az adminisztrációs terhek növekedését eredményezték – áll az összefoglalóban. A Volskbank kutatása rávilágít arra is: a kkv szektor számára sokkal jelentősebb terhelést jelentenek az adminisztratív kötelezettségek, mint a nagyobb cégek számára. A cégvezetők leginkább a kötelező adatszolgáltatás időigényét tartják túlzottnak.
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is arra a következtetésre jutott, hogy csökkent a kis- és középvállalkozások bizalma. Olyannyira, hogy a szektor üzleti várakozásait tükröző kkv konjunktúraindexe júniusban 47,2 százalék volt, szemben a májusi 51 százalékkal. A hazai cégek előrejelzéseit az ősztől várható közüzemi áremelkedések, a cégek működését érintő adóemelések és a lakosság fizetőképes keresletének csökkenése motiválják. Idetartozik az is, hogy e vállalati szegmensben a termelés alapvető feltételeiben kedvezőtlen változással számolnak. Tudniillik a belföldi piac keresletét a bérkiáramlás mérséklődése és az infláció növekedése határolja be.
Rendkívüli bizalomesés, aggasztó jövőkép jellemzi a szektort – olvasható ki a K&H Bank anyagából. A bank megbízásából a GfK Hungária közvélemény-kutató intézet által készített felmérés tanúsága szerint a kkv bizalmi indexe az idei második negyedévben –56 pont, szemben az előző negyedévi –4 ponttal. Az 52 pontos visszaesés három fontos tényezőre: a vállalkozók közterhekkel kapcsolatos várakozásai miatti félelmeire, a gazdaságpolitika kedvezőtlen megítélésére s a monetáris politika alakulásával kapcsolatos bizonytalanságokra vezethető vissza. A felmérésből ugyanakkor kiderül az is, hogy a lakosságot érintő megszorítások alacsonyabb belső fogyasztást is okozhatnak majd, ezzel is tovább szűkítve a kkv szektor piaci lehetőségeit. Eközben a vállalkozók 55 százaléka vállalkozásellenes gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ágazati megoszlások szerint az ipari cégek a legpesszimistábbak, míg az állami támogatás igénye a mezőgazdasági vállalkozások körében a legmagasabb.
Gazdasági pozíció. A magyarországi munkavállalók mintegy 60 százalékát foglalkoztatják a hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyek a GDP csaknem 30 százalékát állítják elő. Bár alapvetően a belső piacról élnek, nem szabad lebecsülni a kivitelüket sem: az exportértékesítés közel egyötöde a tevékenységük eredménye. Legtöbbjük a szolgáltatások területén tevékenykedik, sokuk az iparban, nem kevesen a mezőgazdaság területén keresik boldogulásukat. A statisztikák szerint jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. S bár mindez nemzetközi összehasonlításban természetesnek tűnhet, a hazai kicsik és nagyok közötti különbség jóval nagyobb, mint az európai átlag. Miként a magyar kkv-k jövedelemtermelő és exportképessége is jelentősen elmarad az uniós szinttől.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
