Összességében 196 alapot kezeltek 2006. június 30-án a Bamosz tagjai (ebből 117 értékpapíralap, 59 garantált vagy származtatott alap, 20 pedig ingatlanalap és ingatlanalapok alapja volt), ezek jelentős része nyilvános, nyílt végű (112 értékpapíralap, nyolc garantált, öt származtatott és 16 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zárt végűek (46 garantált alap és egy ingatlanalap), míg a zártkörű alapok száma nyolc volt. Az alapok vagyona a fél év végén 2084 milliárd forintot tett ki, ennek 69 százaléka a nyilvános, nyílt végű értékpapíralapokban, további 20 százaléka a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokban feküdt – ez jelentős átrendeződés a másfél évvel ezelőtti 84, illetve kilenc százalékhoz képest. Zárt végű, speciális értékpapíralapokban a vagyon 7,6 százaléka, zártkörű értékpapíralapokban két százaléka volt, a nyilvános, nyílt végű, garantált és származtatott alapokban a vagyon egy, a nem nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokban fél százalékát kezelték – áll a Bamosz jelentésében.
A nyilvános, nyílt végű értékpapír-befektetési alapok – az említett jelentős aránycsökkenés ellenére – még mindig a legmeghatározóbb formái az alapoknak. A negyedév elején 110 ilyen alapot kezeltek hazai kezelők, a negyedév során pedig két új alap indult. A 112 alap vagyona 2006. június 30-án 1429 milliárd forint volt, ami 4,4 százalékkal alacsonyabb az előző negyedév végi értéknél, de 3,2 százalékkal magasabb a 2005. év végi összegnél. A negyedéves, 66 milliárd forintos vagyoncsökkenés 69 milliárd forint tőkekivonás után alakult ki a befektetési alapok hárommilliárdos hozamával. A fél év során az alapok 45 milliárd forinttal bővültek, ebből több mint tízmilliárd új befektetés, a bővülés háromnegyed részben azonban a hozamok hatása.
A zártkörű, nyílt végű értékpapíralapok száma a fél évben nem változott, összesített vagyonuk viszont – a nyilvános alapokhoz hasonlóan, de kisebb mértékben – 1,3 százalékkal csökkent a negyedév során, míg az év eleje óta vagyonuk 11,8 százalékkal nőtt. A 600 millió forintos negyedéves vagyoncsökkenés után a fél év végén az öt zártkörű értékpapíralap összesített nettó eszközértéke 46,8 milliárd forint volt. A második negyedévben egymilliárd forint, míg a fél évben 3,5 milliárd forint friss tőkebefektetés érkezett a zártkörű értékpapíralapokba, elsősorban a részvényalapokba (a fél év során a pénzpiaci alapba 210 millió forintos új befektetés érkezett, a vegyes alapból pedig 45 millió forintot vontak ki). A második negyedévben tehát a vagyoncsökkenést a befektetési alapok negatív hozama eredményezte, míg a fél év során 1,5 milliárd forintos hozamot értek el a zártkörű értékpapíralapok.
A nyilvános, nyílt végű alapok közül a legnagyobb csoport a pénzpiaci alapoké. A nyilvános, nyílt végű pénzpiaci alapok száma a második negyedévben nem változott, míg a 2006. év első fél évében két új alap indult, a fél év végén 29 ilyen alapot kezeltek a Bamosz tagjai. A pénzpiaci alapok vagyona a negyedévben 1,5 százalékkal, év eleje óta 14,9 százalékkal nőtt.
A három hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapokat a Bamosz kategorizálása szerint a likviditási alapok közé soroljuk. Az év eleje óta két új alap indult, míg a negyedévben az alapok száma nem változott, így a negyedév végén 11 likviditási alap működött. Az alapok vagyona 15,3 százalékkal nőtt a negyedév alatt, ami 37 milliárd forintos új befektetés és négymilliárd forintnyi hozam eredménye – a negyedév végén az alapokban 310 milliárd forint volt. A fél év során az alapok összvagyona 64,5 százalékkal nőtt, ez a likviditási alapokba érkező 110 milliárd forintos új befektetés mellett 11 milliárd forintnyi hozam eredménye is.
Az első negyedévben indult euróövezeti likviditási alap vagyona a második negyedévben a hazai alapoknál jóval gyorsabban, 69 százalékkal nőtt, miután több mint hárommilliárd forintot fektettek be újonnan az alapba. Ugyanakkor a forintalapok hozama a negyedévben magasabb volt.
A Bamosz kategorizálása szerint a hagyományos pénzpiaci alapok azok, amelyeknek átlagos hátralévő futamideje meghaladja a három hónapot, de kevesebb, mint egy év. A nyilvános, nyílt végű pénzpiaci alapokon belül még mindig a hagyományos pénzpiaci alapoké a nagyobbik csoport: ebbe a kategóriába 18 alap tartozik, s ezek összesített nettó eszközértéke a pénzpiaci alapok vagyonának 54 százaléka. A negyedév során az alapok száma nem változott, összvagyonuk június végén 367 milliárd forintot tett ki – a 7,8 százalékos negyedéves csökkenésből 35 milliárd forint volt a tőkekivonás, a hozamok viszont négymilliárd forinttal növelték vagyonukat. Az alapok száma a fél év végén megegyezik az év elejivel, az összesített vagyonuk viszont 8,4 százalékkal csökkent. A fél év során több mint 37 milliárd forintot vontak ki az alapokból, míg teljesítményük 3,5 milliárd forinttal növelte a befektetők vagyonát.
A hazai forint pénzpiaci alapok vagyoncsökkenésével párhuzamosan a két euróövezeti pénzpiaci alap vagyona 52 százalékkal nőtt a negyedévben, az első fél évben pedig 71 százalékkal. Ennek ellenére továbbra is a hazai alapok a meghatározó alcsoport, a hagyományos pénzpiaci alapok összesített vagyonának 99 százaléka a 16 hazai alapban található.
Továbbra is egyetlen zártkörű pénzpiaci alap működik, ennek vagyona a negyedév során 6,1 százalékkal, az év eleje óta hét százalékkal nőtt, s a fél év végén 4,5 milliárd forintot tett ki. Az alapba 220 millió forint friss befektetés érkezett a negyedév alatt, míg az alap teljesítményének betudhatóan 40 millió forinttal nőtt a vagyona. A fél évre 210 millió forint friss tőkebefektetés érkezett az alapba, míg 87 millió forint az alap hozama.
Az utóbbi három negyedévben a pénzpiaci alapokon belül ismét a (leg)rövidebb futamidejű alapok felé fordultak a befektetők. A hoszszabb lejáratú hazai kötvények negatív negyedéves teljesítménye (és ezzel párhuzamosan a likviditási alapok magasabb hozama) a befektetőket ismét a kevésbé kockázatosnak tekintett alapok, illetve a forint gyengülése az euróövezeti alapok felé orientálta.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
