Árfolyamnyereség: adó a láthatáron

Szeptemberig üzletelhetünk, kereskedhetünk adómentesen a pesti tőzsdén, illetve az uniós és az OECD-országok börzéin. A tranzakciókat az ősztől azonban 20 százalékos fizetési kötelezettség terheli majd. – A 2006. évi LXI., az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály paragrafusai szerint a tőzsdei ügylet után fizetendő közterhet a magánszemélyeknek éves adóbevallásukban kell majd szerepeltetniük – fejtette ki a Napi Gazdaságnak Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A beszerzési érték nemcsak az értékpapírokért korábban fizetett vételár lehet, hanem a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az árfolyamnyereség-adó kiszámításánál ne ezt, hanem 2006. augusztus hó utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát vegye figyelembe. Ha külföldi ügyletről van szó, arra is figyelni kell, hogy a számításnál a tranzakció teljesítésének napján érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
Elemzők szerint az árfolyamnyereség-adó bevezetése negatív hatással lesz az amúgy is pangó lakossági tőzsdézésre, illetve a hazai pénz- és tőkepiaci folyamatokra. Hozzávetőleg 280 milliárd forintra rúg a jegybanki statisztikák szerint a lakosság kezében lévő hazai részvények állománya. Csak összehasonlításként: a Budapesti Értéktőzsde kapitalizációja, vagyis a parketten forgó papírok összértéke 7620 milliárd forint. Az MNB kimutatásai szerint a részvények nyolcvan százaléka a külföldiek kezében van. A háztartások mindöszsze egy százalékának van részvénye. Utóbbiak régiós viszonylatban is rendkívül alacsony számok, a két számjegyű nyugat-európai, illetve észak-amerikai részvények mellett jelentéktelennek tűnnek.