Sokak számára bizonyára emlékezetesek voltak azok az elektronikus levelek, amelyek állítólag Nigériából érkeztek, és busás öszszegeket ígértek a címzetteknek, amennyiben segítenek az olajüzletből származó pénz tisztára mosásában. Bombáznak minket többek között csodagyógyszerekkel és részvényvásárlási lehetőségekkel is. Ezeknek az ajánlatoknak szerencsére ma már kevesen dőlnek be. Az elmúlt hetekben azonban egy újabb, ezúttal kínai levél jelent meg Magyarországon, amely információnk szerint áldozatokat is szedett.
Az elektronikus levél a fordítókat, illetve fordítóirodákat célozza meg, mégpedig azzal, hogy egy nagyjából 1500 oldalas könyv kínairól angolra fordítására kérnek benne árajánlatot. Emellett egy próbafordítást is kérnek egy rövid anyagról. Az ajánlat – mondta lapunknak Pallos Levente, aki többek közt a kínai nyelv ismerőjeként is vállal fordításokat – nagyon vonzó. Egyrészt nagy a megjelölt terjedelem, a munkára hosszú, egyéves határidőt ajánlanak, emellett alkudozás nélkül igen magas, oldalanként akár több tízezer forintos árajánlatokat is elfogadnak. Amikor sor kerül a megállapodásra, a kínai fél ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződést odakint írják alá. Ezt követően – az érintettek tapasztalatai szerint – a rászedés Kínában várja az áldozatot. Miután a nagy üzlet reményében a fordító kiutazik, a tárgyalások során ilyen-olyan jogcímen (licencdíj, állami engedélyezési díj, ügynöki jutalék) kisebb összegeket kérnek el tőle. A fordítók az elején általában még fizetik a különböző jogcímeken kért – pár száztól ezer dollárig terjedő – összegeket, hiszen az utazásra már elköltöttek mintegy ezer-kétezer dollárt, ám idővel elfogy a türelmük. Ekkor, valamely követelés be nem fizetésére hivatkozva, a kínai fél meghiúsultnak tekinti az üzletet.
Eddig Pallos Leventét három egymástól független cég kereste meg, hogy adjon tanácsot, mert ők szívesen beleugranának az üzletbe. Pedig az ügy több szempontból is gyanút kelthet. Érthetetlen, hogy miért magyaroktól kérnek kínai– angol fordítást, hiszen sok angol anyanyelvű állampolgár tud már kínaiul. Kimondottan gyanús, hogy nem alkusznak a legmagasabb árajánlatokon sem, viszont előleget kérnek különböző jogcímeken, s ráadásul ragaszkodnak a kiutazáshoz – mondta Pallos Levente. A kínai üzleti világot is ismerő fordító odakint élő ismerősei egyébként hallottak hasonlót termelő cégekkel kapcsolatban. Ezekben az esetekben a kínai cég külföldről hozatna be valamilyen terméket. Az előnyös feltételek láttán a szállítók ki is utaznak a távol-keleti államba, ahol engedélyezés, importregisztráció és más címeken néhány ezer dollártól megszabadítják őket. Végül a következő megbeszélésre beül az „igazgató”, aki közli, hogy bizonyos okok miatt most mégsem szeretnének ilyen terméket vásárolni. A kapcsolattartó persze sajnálkozik, hogy nem érti a főnököt, de nincs mit tenni, az eladó pedig hoppon marad. Ez a módszer létezik, s bár Magyarországon ismereteink szerint még nem bukkant fel, nem árt rá odafigyelni.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség