Az unió beteg embere

Magyarországról mostanában egyre többet lehet olvasni a nemzetközi sajtóban, ami örvendetes is lehetne, hiszen azt gondolhatnánk, hogy hazánkat szárnyára kapta a világhír. Sajnos azonban a Magyarországról szóló cikkek kivétel nélkül azt találgatják, hogy vajon összeomlik-e az ország gazdasága, és ha igen, mikor? Megkérdőjeleződött az euróövezethez való csatlakozás dátuma is. A Standard and Poor’s hitelminősítő intézet szerint a korrupció és az unióhoz való csatlakozási problémák miatt gyakran emlegetett Románia és Bulgária hamarabb csatlakozhat az euróövezethez, mint Magyarország. A hitelminősítő intézet lényegesen magasabb költségvetési hiányt vár ez évre (11 százalék) és 2008-ra is (8 százalék), mint amit a magyar kormány előre jelez (9,4, illetve 5 százalék).
Ezzel szemben a román hiány ez évben a bűvös három százalék alatt van, míg Bulgária költségvetési egyenlege pozitív. Az azonban már megkérdőjelezhető a Standard and Poor’s jelentésében, hogy a növekvő államadósság a szavazatszerzést célzó nagyvonalú egészségügyi, szociális és nyugdíjkiadások következménye-e. Mert, bár az elmúlt három-négy év állami költekezése csakugyan felülmúlt minden józan megfontolást, nem szabad elfelejteni, hogy a magyar költségvetést a korábban felhalmozott adósságok miatt évi több mint 800 milliárd forint kamatfizetés terheli, ami azonos nagyságrendű az oktatási, vagy egészségügyi kiadásokkal. A hatalmas adósságteher nélkül mi is ott tartanánk, ahol Románia, amely ország vezetője, amikor az adósságcsapda veszélyére rájött, kihúzta országát a hitelezők karmai közül – igaz, később az életébe került. A külső adósság problémáira figyelmeztet a Moody’s adósságminősítő intézet is, amely a rövid távú kötelezettségek és a tartalékok közötti arányt vizsgálva Magyarországot a legrosszabb kategóriába sorolja, ahol a vizsgált közel kétszázból csak hét ország tartozik, közöttük – Magyarország mellett – Belize és Equador. Az USA Today Bush elnök magyarországi útja kapcsán elemzi az ország helyzetét és idézi Nouriel Roubinit, a Clinton-adminisztráció egykori tagját, aki tizennégy közép- és dél-európai országot megvizsgálva a magyar és a török gazdaságot találta a legroskadozóbb helyzetben. „Magyarország valóban súlyos problémákkal néz szembe (…) várható a katasztrófa bekövetkezése” – jelentette ki az elemző. Az újság azután azon elmélkedik, hogy vajon Magyarország gazdasági összeomlása maga után vonhat-e olyan következményeket, mint az 1997-es ázsiai krízis, amikor is a thaiföldi valutaválság kitörését hasonló válságok sorozata követte a régióban és Latin-Amerikában. Vajon az unió megengedheti-e magának, hogy egyik tagországa ilyen helyzetbe kerüljön? – teszi fel a kérdést az USA Today, és meg is válaszolja: „Egy kiteljesedő pénzügyi válság az, amit az unió a legkevésbé szeretne a határain belül látni”. A legoptimistább jóslatok szerint Magyarország elkerülhet egy azonnali válságot, de az gyakorlatilag garantált, hogy lényeges és politikailag nehezen végrehajtható változtatások nélkül az ország sokat fog szenvedni a jövőben. Egy londoni befektetési alap, az Argo Capital Management szakértője, Richard Segal szerint azonban a válság most várható: „Amennyiben Magyarország nagy válsággal néz szembe, az talán most történhetne meg – igazán közel állnak a végítélethez” – mondta a szakértő.
Az Európai Parlamentben is gyakran felteszik a kérdést, hogyan lehet az, hogy Magyarország, amely nemrég még a csatlakozó országok éllovasa volt, most sereghajtó lett? A magyarázat pedig egyszerű. Amíg Magyarország megnyitotta piacait a nyugati befektetők előtt, az ország „bátor” reformlépéseit természetesen nagyra értékelték. Most, hogy az ország e „reformlépések” következtében fizetési nehézségek elé néz ugyanazoktól, akik e lépésekből profitáltak, most elmarasztaló kritikákat kap. A hála – mint tudjuk – nem politikai kategória.