Lapunk úgy tudja, négy hete megszületett az első határozat a program 2006-os pályázatairól, de Boda Miklós, az NKTH elnöke (ahogyan az év más szakaszaiban is) hosszasan külföldön tartózkodik, és lehet, hogy csak hetek múlva tér vissza. A pályázatokat jelentős részben külföldiek bírálják el, kilétük ismeretlen.
Boda Miklós kitartó nyaralása első megközelítésben azért kellemetlen a kutatás-fejlesztés (K+F) pályázói számára, mert aláírása nélkül a pályázati döntések nem lépnek életbe. Tehát Boda nyaralásának befejeztéig sem publikussá nem válik a nyertesek névsora, sem pénz nem áll a házhoz, ezért a magyar találmányokra épülő hazai projektek lemaradhatnak a világversenyben.
Persze nemcsak a felelőtlennek tűnő késlekedéssel van baj, hanem a negyvenmilliárdos büdzséjű innovációs alap pályázatainak sokat bírált átláthatatlanságáról. (A Jedlik Ányos-program ennek az alapnak a része.)
*
Informátoraink szerint például az, hogy az NKTH pályázatrendszere esetében indok nélkül utasítják el a vesztesek projektjeit, és nem válhat ismertté az elbírálóbizottságok névsora, kétségessé teszi a döntések tisztaságát. Reális veszély, hogy a hírek szerint nagyrészt külföldi döntnökök esetenként külföldi érdekeket is szolgálhatnak. Netán bár elutasítanak egy-egy értékes pályázatot, ám zsűriként komoly és nagy menynyiségű információhoz hozzájutva azokkal olykor külföldi vállalkozásokat gazdagítanak.
Sok súlyos és konkrét visszásság, esetenként törvénytelenség is felbukkant a közelmúltban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal kapcsolatosan. Tavaly év végén lapunk írta meg, hogy Bodáék – az úgynevezett Asbóth Oszkár (szintén húzóágazati) innovációs program részeként – eredetileg kétnapos határidővel kétmilliárd forintos támogatásban részesítették az influenza A vírus okozta madárinfluenza elleni feladatokra szóló pályázat egyetlen résztvevőjét.
Ugyancsak nem öregbítette az NKTH és az Asbóth-program hírnevét, ahogyan a hivatal ismeretlen döntnökei tavaly a Richter Gedeon Rt.-t is magában foglaló konzorciummal bántak el. E pályázó konzorcium a szakmai előszűrésen a legmagasabb pontszámot érte el, ám végül egy fillér támogatást nem kaptak.
Utóbb nyert egy olyan konzorcium, amelyben annak az Amerikából hazatért Szabó Csaba gyógyszerész-kutatónak is érdekeltsége volt, aki a médiumok hatalmas hátszelét élvezve rombolni igyekezett a kormány által erősen szorongatott Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét. A Szabó Csaba-féle pályázat 1,8 milliárdos szerződéskötését követő pár nap múlva az ipari partner Comgenex céget amerikaiak kebelezték be – vagyis a magyar adófizetők akaratlanul is egy külföldi kézben lévő vállalkozást szponzoráltak.
Ami a Jedlik Ányos programot illeti, az NKTH aligha hazánk egyik gazdasági-tudományos kitörési pontjait találta meg akkor, amikor efféle projekteket is támogatott 2005-ös pályázatában: „Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában.”
A kommunista Lukács György életművének leporolására vállalkozók több mint ötvenmillió forintot kaptak a Boda vezette hivataltól. Megírtuk: az indoklást nem kapó vesztesek között olyan értékes K+F programok is voltak, amelyek területén a hazai konzorciumok versenyképesek a nagyvilágban. Így hát az, hogy négy hete nem publikusak az idei Jedlik-döntések, nemcsak a pályázókban, hanem a közvéleményben is várakozást gerjeszt.
„Bizonytalanságot kelt a hazai tudomány világában, hogy bár másfél hónapja megalakult a kormány, nem jelentették be hivatalosan, hogy valóban a szabad demokrata Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá került-e az NKTH, illetve hogy megmarad-e, s ha igen, milyen hatáskörrel, létszámmal – mondta érdeklődésünkre Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.
Az MISZ elnöke ezenfelül csak annyit közölt: elengedhetetlennek tartja a kutatás-fejlesztés jövője szempontjából, hogy az innovációs alap felett rendelkező hivatal átláthatóvá tegye a pályázatkezelést, a bürokratizmust pedig szüntesse meg.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője vasárnap nem tudott információt adni a hivatalról. Az csak lapunk informális értesülése, hogy a kisebbik kormánypárt azért is nyugodott bele viszonylag könnyen az előző ciklusban Magyar Bálint (SZDSZ) vezette oktatási tárca elvesztésébe, mert az igencsak jó anyagi kondíciójú NKTH Kókához kerülve a szabad demokraták kezén marad. Nemrégiben Tamás Pál baloldali szociológus úgy fogalmazott: Magyar Bálint a hivatalt egyfajta házikasszaként kezelte a köz- és a felsőoktatás területei válságának a leküzdésére.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
