Nagyon súlyosan érinti a zalai vasútrendszert Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelentése, mely szerint a közeljövőben országszerte 28 mellékvonalat szüntetnek meg – állítja Gyutai Csaba, a Fidesz zalaegerszegi elnöke. Az ügyben érintett polgármester abban bízik, hogy az egész csak egy rémálom, és végül a kormány visszavonja szégyenletes javaslatát. Kóka János a napokban bejelentette, hogy ebben az évben országosan 28 vasúti mellékvonalat kívánnak megszüntetni, és e lépéstől 6,56 milliárd forint megtakarítást várnak. A zalaiakat a országos átlagnál is súlyosabban érintené a „reform”, mert összesen csaknem 80 kilométer pályahossz szűnne meg a megyében. – Úgy tűnik, az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikájának az árát fizetjük most meg. A Zalaegerszeg–Rédics, Lentit is érintő vonal kiemelt fontosságú a megye számára, s úgy gondolom, a vidékért felelősséget érző kormány erkölcsileg kötelességének kell hogy érezze az ilyen vasútvonal fenntartását – szögezte le Pál Attila, a Fidesz lenti elnöke. A politikus elmondta: a kisposták megszüntetése után a vasúthálózat ilyen módú megcsonkítása óriási hátrányt jelentene az apró falvakban élőknek, ezzel az utolsó köldökzsinórt is elvágnák a kistelepülések és a megyeszékhely között.
Gyutai Csaba, a Fidesz zalaegerszegi elnöke megjegyezte: a kormány újabb támadást indított a vidék ellen. – A kispostákat megszüntették, halljuk, hogy a kis iskolák is útban vannak, egyesek szerint a kistelepüléseken az önkormányzati hivatalokra sincs szükség, és most úgy tűnik, hogy a zalai aprófalvas térségben a közlekedés lehetőségét is meg akarja szüntetni a kormány – fogalmazott Gyutai Csaba. Tombi Lajos, a Nemzeti Fórum Zala megyei elnöke, az aprófalvak szakértője szerint a vasútreform-tervezet gazdasági szempontból jelentéktelen, szakmai szempontból ostoba, morálisan pedig tisztességtelen. A megye infrastruktúrája nem bírja el a vasúti mellékvonalak megszüntetését. Elég csak a fokozott kamionforgalomra gondolni, mely már így is megnehezíti a zalaiak életét. Arról nem is beszélve, hogy a mezőgazdaságból élőknek, iskolásoknak, egészségügyi ellátásért a városba igyekvőknek súlyos gondokat okoznának ezzel a lépéssel – hangsúlyozta.
– Nem igaz, hogy nem használják az utasok a Makó–Hódmezővásárhely vasútvonalat – jelentette ki lapunk kérdésére Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere. A fideszes városvezető szerint munkába és iskolába is vonattal utaznak ezen a vonalon a helyiek, mivel olcsóbb és kényelmesebb is a Volán buszainál. Lázár János vérlázítónak tartja, amit a kormányzat a dél-magyarországi régió közlekedésével művel. Mint mondta, az M43-as út megépítését, azaz Makó és az M5-ös autópálya összekötését először 2007-re ígérték, a jelen helyzetben azonban jó, ha 2013-ra elkészül.
A Nógrád megyét érintő három vasúti szárnyvonal tervezett bezárását bírálták a térség fideszes országgyűlési képviselői kedden sajtótájékoztatón Balassagyarmaton – adta hírül az MTI. Évente mintegy 100 milliós bevételkiesést jelentene a MÁV-nak a Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal megszüntetése – mondta Balla Mihály, a balassagyarmati körzet képviselője, hozzátéve: a szakasz részben nemzetközi forgalmat bonyolít le Szlovákiával. Nagy Andor, a szécsényi körzet országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a vonalak bezárása nem kész tény, és úgy tűnik, a kormányzó pártok között konfliktus kezd kialakulni az ügyben. Mint ismeretes, az MSZP országgyűlési frakciója elképzelhetőnek tartja a vasúti szárnyvonalak megszüntetését, de csak alapos gazdasági számítások után és társadalmi egyeztetést követően – ismertette Podolák György, a frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője korábbi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a szocialista frakció egyetért a kormány törekvésével, hogy megreformálja a MÁV-ot és a tömegközlekedést; szavai szerint a megváltozott körülmények között erre a reformra szükség van. „A frakció a szárnyvonalak megszüntetését elképzelhetőnek tartja, de mindenféleképpen gazdasági számításokkal, társadalmi, politikai egyeztetésekkel együtt lehetséges a reform” – mondta. Hozzátette: „nem lehetséges az, hogy bármilyen tanulmány csak úgy, magától megjelenjen, és úgy jelenjen meg, mint egy kormányálláspont”.

Közel havi egymilliót visznek haza a 444 újságírói – jól fizet a külföld