Júniusban folytatódott a lakosság eladósodása és a devizahitelek térnyerése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi jelentéséből. A lakossági hitelek június végére megközelítették a 4400 milliárd forintot, miközben a teljes lakossági hitelállomány 39 százaléka – mintegy 1750 milliárd forint – immár devizaalapú hitel. A forinthitelezés visszaszorulását jól érzékelteti, hogy a devizaalapú hitelek aránya két évvel ezelőtt még csak 6 százalékos, egy éve pedig 20 százalékos volt a teljes lakossági hitelállományon belül.
Az MNB kimutatása értelmében a magyar háztartások egyetlen hónap leforgása alatt mintegy 204 milliárd forint értékű devizában adósodtak el, s bár ebből az összegből mintegy százmilliárd forint a magyar valuta leértékelődésével áll összefüggésben, a 104 milliárd forintot kitevő új devizahitel-felvétel továbbra is dinamikus devizaalapú hitelkiáramlást jelent.
A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül 58 százalékos részesedést képviselő lakáshiteleknél a devizakölcsönök aránya majdnem 30 százalékos volt júniusban. A fogyasztási hitelek súlya 34,9 százalékra nőtt, s itt már 56 százalékos volt a devizahitelek aránya.
A magyar lakosság eladósodásáról és a devizaalapú hitelekből fakadó kockázatokról a közelmúltban több jelentés is született. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s múlt héten kiadott elemzése szerint a magyar bankrendszer számára a devizában történő eladósodás jelenti a legnagyobb kockázatot. Az S & P elemzői úgy vélik, a devizahitelek térhódítása elsősorban azoknál a lakossági ügyfeleknél jelenthet gondot, akiknek jelentős része nincs tisztában a devizában felvett kölcsönök árfolyamkockázatával. A problematikus hitelek arányát növeli, hogy az élesedő verseny nyomán a bankok egyre könnyebben adnak kölcsönt a háztartásoknak, amelyek amúgy is a lehetőségeik határán adósodnak el. A hitelminősítő szerint a megszorító intézkedések nyomán a pénzintézetek rövid távon a hitelezés visszafogására kényszerülhetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a bedőlt hitelek számának megugrását.
Hasonló veszélyeket állapított meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) múlt hónapban közzétett éves jelentése is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások eladósodása ugyan még nem tekinthető aggasztó mértékűnek, de mindenképpen számottevő, s főként gyorsan növekszik. A felügyelet kimutatása szerint a múlt évben a jelzáloghiteleknél jóval kockázatosabb áruvásárlási és személyi kölcsönök aránya tovább nőtt. E csoporton belül a gépkocsihitelek bizonyultak a legkockázatosabbaknak: 2005-ben több mint harmincezer, hitellel finanszírozott autót kényszerültek visszavenni a pénzintézetek, mivel az adósok nem tudták törleszteni a részleteket. Az alapos adósvizsgálat hiánya miatt a PSZÁF az áruvásárlási és személyi kölcsönöknél ugyancsak növekedő kockázatokat regisztrált.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
