A bazilika előtt csupán egy tizenöt centis, odacelluxozott boci emlékeztetett sokakat megbotránkoztató testvérére. Egyesek vandalizmusról beszélnek, ám a szobrot átszállító és lapunknak nyilatkozó fiatal építészek szavaiból kiderül: inkább performance-ról van szó.
*
A műtehénparádét szervező cég az ily módon átszállított szobrot műhelyébe szállíttatta. Csikós Gergely, a Focus projektmenedzsere a történtekért a lapunk hétfői számában megjelent cikket okolja, s hangsúlyozza, hogy ez a tapasztalataik szerint igen sikeres projekt politikától független, és nem célja, hogy politikai, szexuális vagy vallási szempontból provokáljon. A három művészt, akik hat héten át dolgoztak a műalkotáson, a nyár, az olvadó fagylaltok látványa, a turisták, a nyaralás inspirálta, s akkor még nem is tudták, hová kerül a szobor, de épp a fentiek miatt gondolták, hogy a bazilika előtt jó helye lesz.
– Ezt a tehenet imádták a legjobban! – állítja a projektmenedzser, aki elmondta azt is, számítottak a város számos pontján felállított tehenekkel kapcsolatos interaktivitásra, honlapjukon ezért is szerepel mobilszám, ezért indítottak fórumot, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, javaslatát a felállított műtárgyakkal kapcsolatban. Arra azonban nem gondoltak, hogy három-négy nap alatt megrongálják és a helyéről el is viszik a körülbelül százkilós tehenet. Jelenleg az eltelt napok során keletkezett károk – firkálások, ismeretlen, talán sprayezett anyagok, törés, karcolás – felmérése és a szobor helyreállítása folyik, az ismeretlen elkövetők ellen feljelentést fontolgatnak, illetve Csikós Gergely megbeszélést folytat Szabó Gézával, a Szent István-bazilika kanonok-plébánosával a szobor sorsa kapcsán. Arra a kérdésre, hogy újra a bazilika elé kerül-e a tehén, Csikós Gergely nem adott határozott választ, de hangsúlyozta, hogy ott nagyon jól mutatott, és az engedély erre a helyszínre szól.
Néray Katalin, a Ludwig Művészeti Múzeum igazgatója, az alkotásokat majdan elbíráló művészeti zsűri tagja még egyetlen tehenet sem látott, arról sem tudott, milyen tartalmú ábrázolás került a bazilika elé, de első hallásra nem találta jó ötletnek. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen vállaltan interaktív projektbe belefér-e a szobor áthelyezése mint térkritikai gesztus, azt felelte: sok minden belefér.
A szobrot – mint lapunk megtudta – a magát Deminemnek nevező négytagú csoport, köztük két pályakezdő építész: Őrfi József és Papp Dávid Béla szállította át egy szerintük szerencsésebb helyszínre. Mint mondták, ők nagyon vigyáztak rá, hiszen céljuk nem a rongálás volt, hanem egy feszültség megszüntetése. (A rongálások elmondásuk szerint mind korábbiak. A törés például akkor keletkezhetett, amikor a szobor hátsóját a bazilikáról az úttest felé irányozták át ismeretlenek még szombatról vasárnapra virradóra.) Őrfi József hangsúlyozta azt is, semmi bajuk magával a Cowparade-dal, sőt láttak véleményük szerint ötletes alkotásokat is. A bazilika előtti tehén esetében sem magát a megformálást kifogásolták, bár erősen megkérdőjelezik, hogy a mai ember a művészettől legfőképpen a provokációt várná el. Ami zavarta őket, az leginkább építészeti, térrendezésbeli probléma, vagyis az, hogy az alkotás egyáltalán nem illik a tér tengelyébe, egy monumentális, szimbolikus jelentésű épület elé, amellyel együtt ráadásul kellemetlen, sértő asszociációra adott okot sokaknak, akik a téren megfordultak. Az új helyszín mellett azért is döntöttek, mivel szerintük a bódésor helyén, a liberális sátor előtt nagyszerűen kialakított téren még egyetlen tehén sem állt, s a szobor építészszemmel a domb tetején kifejezetten jól mutatott. Megjegyezték azt is, hogy a tehenek elhelyezésekor a főváros kikötötte, hogy a Parlament környékére egyetlen kérődző sem kerülhet, így Őrfiék szerint érthetetlen, hogy a szervezők a bazilikát miért nem tekintették magától értetődően „tehénmentes övezetnek”.
publicisztika a 7. oldalon
bíró
Kocsis Máté: Hogy tessék?? + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!