Elbocsátással gyengítik a zöldhatóságokat

Még a természet is háborog – kommentálták a gyulai polgármester szavait és a minisztérium leépítési terveit Gyulán a környezetvédelmi hatóságok munkatársai, miután múlt heti demonstrációjukat egy szélvihar szakította félbe. A környezetvédelmi tárca ugyanis átlagosan tízszázalékos létszámleépítést tervez, ám eközben megszünteti a gyulai és a bajai környezetvédelmi felügyelőséget is. Nagy Andor, a KDNP környezetpolitikusa szerint koncepciótlan a tárca létszámcsökkentő döntése, amely éppen a túlterhelt környezetvédelmi hatóságokat érinti leginkább.

Országosan 294 munkatársától válik meg a környezetvédelmi minisztérium, az utcára kerülő munkatársak öthatoda azonban nem közvetlenül a tárcánál, hanem valamelyik hatóságánál vagy nemzeti parkoknál dolgozik. A minisztériumból összesen 45 embert küldenek el a jelenlegi 454-ből. – A belső átszervezések nyomán azonban a jelenlegi 35 főosztályból csupán 15 marad, így hússzal csökken a főosztályvezetők száma – mondta el lapunk kérdésére Bakonyi Ágnes, a tárca sajtófőnöke. Tájékoztatása szerint további 161 embert küldenek el a környezetvédelmi felügyelőségektől és 78-at a nemzeti parkoktól, azaz összesen 284 kollégának kell állást keresnie. A minisztériumban azonban nem csak létszámleépítés lesz: a jelenleg működő 35 főosztályból 15 lesz, ezt összevonásokkal érik el, s így főosztályvezetőből is kevesebb dolgozik tovább.
A tárcánál uralkodó, az átszervezésekkel és leépítésekkel kapcsolatos fejetlenséget azonban jól jellemzi, amikor Bakonyi Ágnes tételesen sorolta fel, hogy melyik szervezettől hány munkatársat küldenek el, kilenccel több embert sorolt fel az általa korábban említett 284-nél. Ez a szám eggyel még mindig elmarad a leépítést elrendelő miniszteri utasításban foglalt számtól, abban ugyanis 294 fős elbocsátásról van szó. A miniszteri utasítás hatálybalépése óta azonban maga Persányi Miklós tárcavezető is 284 ember elküldését említi minden egyes nyilatkozatában.
Egyebek mellett éppen ezt kifogásolja a szakszervezet is. Szerintük szakmailag annyira megalapozatlan és rossz az elbocsátásokról szóló rendelkezés, hogy annak tartalmát aláírója, a miniszter is képtelen fejben tartani. Kifogásolja a szakszervezet azt is, hogy a június 16-án kiadott miniszteri utasítás még aznap hatályba lépett, s a végrehajtás megkezdésére mindössze három napot adott a szervezeti egységek vezetőinek úgy, hogy abból két nap hétvége, tehát munkaszüneti nap volt.
A legnagyobb arányú, nyolcvanszázalékos leépítés Gyulán és Baján, az ott működő környezetvédelmi felügyelőségeken várható. A tervek szerint ugyanis Bajáról 75, Gyuláról 65 munkatársat küldenek el. Az előbbi felügyelőség a pécsi, utóbbi a szegedi felügyelőség kirendeltségeként működik majd tovább. Bakonyi Ágnes elmondása szerint azért döntött így a miniszter, mert ebben a régióban annyira szerény az ipari tevékenység, hogy nem érdemes fenntartani a felügyelőséget.
Fábián Imréné, a gyulai felügyelőség hulladékgazdálkodási és ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője lapunk kérdésére elmondta: tény, hogy nincs például működő bánya, vagy éppen atomerőmű a Dél-Alföldön, ám ettől még Gyulán tavaly több mint harmincezer ügyfél kereste fel a felügyelőséget. Tudatta: a minisztérium az adatait abból a statisztikai jelentésből szedi, amelyet a felügyelőségnek minden évben el kell készítenie a tárca számára. A kitöltendő kérdőív azonban nem tartalmaz olyan tevékenységekre vonatkozó kérdéseket, amelyek miatt Gyulán éppen annyi ügyet dolgoznak fel, mint az ország más pontján.
A főosztályvezető-helyettes beszámolt arról is: a náluk működő szakszervezet a leépítésről szóló döntést megtámadta a munkaügyi bíróságon. A döntésből ugyanis nem derül ki, hogy a 65 munkatárs elbocsátása után megmaradó 19 szakembernek mi lesz a feladata, milyen jogosítványaik lesznek, ki lesz a munkáltatójuk. Felhívta a figyelmet arra is: az elbocsátandó többdiplomás munkatársak nem találnak majd Gyulán maguknak munkát. A helyi munkaügyi központ honlapján közzétett adatok szerint jelenleg 12 üres állás van a városban, köztük egyetlen diplomást, egy fogorvost keresnek. – A többdiplomás vegyész vagy biológus nyilván nem alkalmas takarítónőnek, vagy CNC-esztergályosnak – tette hozzá Fábiánné.
Emlékezetes: a múlt heti demonstráción váratlanul szót kért Perjési Klára (MSZP), a város polgármestere, a térség országgyűlési képviselője is. Az ő állítása szerint a városban több mint száz betöltetlen álláshely van, így a 65 kirúgott környezetvédelmi szakember könnyedén talál magának munkát. A polgármester egyébként a túlméretezett közigazgatásról próbált előadást tartani a demonstrálóknak, ám a tüntetés résztvevői kifütyülték.
Perjési Klára beszéde szöges ellentétben áll azzal a határozattal, amelyet a demonstráció előtt néhány perccel fogadott el Gyula város képviselő-testülete. A politikusok ebben felkérik a kormánypárti polgármestert, hogy a kormánynál lobbizzon a felügyelőség megtartásáért. Perjési titkárságán tegnapelőtt már azt az információt kaptuk: a polgármester átadta az MSZP parlamenti frakciójának a határozatot, és jelezte: interpellál az ügyben az Országgyűlésben.
– Koncepciótlan, értelmetlen – ezekkel a szavakkal kommentálta a létszámleépítést Nagy Andor, a KDNP környezetpolitikusa. Emlékeztetett arra, hogy a néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került állami számvevőszéki jelentés szerint a környezetvédelmi tárcánál a jelenleginél több emberre lenne szükség. – Csak létszámemeléssel lehet ugyanis megfelelően koordinálni, ellenőrizni a 2007 után a hazánkba érkező uniós pénzek elköltését – mutatott rá a politikus. Éppen ezért érthetetlennek nevezte, hogy miért pont a környezetvédelmi ágazatból küldik el a szakembereket, és például a vízügyi igazgatóságok munkatársaihoz miért nem nyúlnak. Emlékeztetett rá: a környezetvédelmi felügyelőségek már ma is rendkívül túlterheltek, hiszen egy-egy aktára átlagosan fél óra jut a munkaidejükből. Emiatt sok kényes ügyben mellőzniük kell a helyszíni ellenőrzést. Szintén megmagyarázhatatlan az is, hogy miért a bajai és a gyulai felügyelőséget szüntetik meg. Felhívta a figyelmet: Baján nemrégiben újították fel a laboratóriumot, ahol a paksi atomerőművel kapcsolatos méréseket is végeznek.