Beindultak a régi reflexek az elmúlt hónapokban bekövetkezett forintgyengülés hatására: a lakosság egy része ugyanis átváltotta megtakarított pénzét euróra. Jól járt, aki nagy tételben hajtott végre tranzakciót: például egy 50 ezer eurós tétel esetén a 260-ról 285-re legyengülő forintárfolyam csaknem egymillió forint hasznot hozott. Sokan attól tartanak, hogy a régi reflexek felélednek a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevetése kapcsán is. A lakosság azon része, amely képes arra, hogy megtakarítson, ismét Nyugatra viheti a pénzét. Csábítók lehetnek ugyanis az adóparadicsomok kínálta kedvezmények, vagy éppen a legendás svájci banktitok. Becslések alapján ezermilliárd forintnyi magánvagyon van külföldön.
Bankárok ugyanakkor állítják: nem kell tartanunk a kamatturizmustól. Részint azért, mert az euró- vagy éppen svájcifrank-alapú megtakarítású kamatoktól versenyképesebbek a forintkamatok. Másrészt, a szeptembertől hatályos kamatadó ellen nem biztos, hogy kifizetődő megoldás a kamatturizmus. Hazánk ugyanis időközben tagja lett az Európai Uniónak, amely azt jelenti, hogy információcserére kötelezettek a tagállamok. A FigyelőNet összefoglalója szerint kamatturizmus 2005 júliusáig létezhetett, ám az akkor életbe lépett európai irányelv már nem teszi ezt lehetővé. Tavaly július 1. óta tudniillik a külföldön kamatjövedelmet szerző magánszemélyekről kötelesek egymást tájékoztatni az uniós államok. Az információcsere eredményeképpen nem az az ország von le adót a kamatjövedelem után, ahol egy másik tagország állampolgára bankbetétet nyitott, hanem a betétes otthonának számító ország veti ki az adót – a magyarok külföldi megtakarításaira ugyanúgy húszszázalékos sarcot, mintha otthon takarékoskodtak volna.
De mi a helyzet az adóparadicsomokkal, illetve a legendás banktitokkal? Nos, a szóban forgó rendelkezés alól átmenetileg három tagállam (Ausztria, Belgium és Luxemburg) kapott mentességet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat évig banktitokként őrizhetik a betétesek adatait, még ha azok külföldiek is. Ám ez a három ország forrásadót von le a külföldiek banki kamatai után, ugyanúgy, ahogy azt a nem EU-tag harmadik országok is teszik. A híres adóparadicsomokról – Svájc, San Marino, Monaco, Andorra és Liechtenstein – még annyit, hogy az említett direktíva vonatkozik rájuk is.
Mint említettük, honfitársaink egy része tekintélyes összegű pénzt vitt ki külföldre, leginkább Svájcba és Ausztriába, no és Liechtensteinbe. Ezek a pénzek – legyenek azok magán- vagy céges vagyonok – pillanatnyilag adózatlanul fialnak a bankokban tulajdonosaiknak – tőkejövedelmet. Bár a Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjában szerepelt az adóamnesztia lehetősége, a konkrétumokat még nem tárta elénk a Pénzügyminisztérium (PM). A Népszabadság úgy tudja, az ehhez hasonló nemzetközi gyakorlat tanulmányozása után újabb verzió született, amely a hivatalos közlés alapján az Igazságügyi Minisztérium véleményezésére vár. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint nem került le a napirendről a külföldön tartott adózatlan jövedelmek hazautalásának kedvezményes lehetősége. „Az adóamnesztia kérdésével még foglalkozunk, az őszi időszakban minden bizonnyal a parlament elé kerül” – mondta az államtitkár a Nap-keltében. Az MTI jelenése alapján a kabinet terve szerint egyszeri, tízszázalékos adó megfizetése mellett lehetővé tenné a magánszemélyek és vállalkozások külföldön lévő vagyonának hazautalását. E lehetőség azonban a kormány tagjaira és az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozna.
origo.hu
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből
