Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) felmérése szerint a kis- és középvállalkozói körben kialakult lánctartozás mértéke eléri a 240 milliárd forintot. A károsultak 60 százaléka egyéni vállalkozó, az érintettek 74 százaléka pedig 9 fő alatti létszámmal működik. A családi vállalkozás szintjén működő cégeknek főként kft.-k (41,6 százalék) és részvénytársaságok (16,8 százalék) tartoznak. Az Iposz adataira viszont rálicitál a témára specializálódott Eye Watch Global Network Kft. A cég szerint mintegy 500–600 milliárd forintot várnak egymástól a magyarországi vállalkozások, a körbetartozás miatt. Az sem zárható ki, hogy vannak olyan, nem nyilvántartott követelések, amelyekről a vevő még nem fogadott be teljesítési igazolást, így az eladó nem tud mire számlát írni. A körbetartozások értéke ezért ennek akár duplája is lehet, azaz: ezermilliárdra is rúghat.
A statisztikák alapján leginkább az építőipart sújtja a probléma: csak ebben az ágazatban 150 milliárdos tételről beszélnek. Szakemberek úgy tartják: alapvetően két fő oka van a körbetartozási probléma súlyosbodásának. Az egyik, hogy az építőiparban a kivitelezés elszaladt a piaci kereslettől, a másik pedig az, hogy nagyon sokan késve fizetnek. Ez utóbbiak között vannak állami vállalatok is, s ez tarthatatlan – állítják a lapunkat megkereső vállalkozók, rámutatva: ez is indokolja, hogy mielőbb hozzá kell látni a nagy állami rendszerek átalakításához.
Ugyanakkor az Iposz említett felmérése alapján a lánctartozások jelentősen érintik a testület által képviselt egyéni vállalkozókat, cégeket. Az érdekképviselet megoldási javaslatokat dolgozott ki. Ezek egyike, hogy az adóhivatal adhasson ki nullatartozásról szóló igazolást azoknak a vállalkozóknak, akik igazoltan körbetartozás miatt késlekednek az adóbefizetéssel. Az Iposz szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi garanciák biztosítására, a nem fizetés utáni azonnali szankciók bevezetésére. Például a beruházó kötelességévé kell tenni, hogy ellenőrizze az alvállalkozókkal szembeni pénzügyi elszámolásokat, a kifizetéseket. Az ipartestület úgy tartja: szükség lenne egy országos szintű elkülönített alapra is, amely áthidaló megoldásként az önhibájukon kívül károsult cégek kintlévőségét meghitelezné. A pénzügyi alap behajtóként is működne a kintlévőség behajtásában. Indokolt lenne továbbá kis ügyek bíróságának létrehozása is, ahol rövid időn belül döntenének.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) is születtek javaslatai a körbetartozás megfékezésére. A kamara szerint korszerűsíteni kell az adórendszert, meg kell erősíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, létre kell hozni a vállalkozók bankját. Szükség van a monopolcégek kontrolljára is, valamint a közbeszerzési törvény változtatására. Miután a probléma leginkább a mikro- és kisvállalkozásokat érinti, ezért az Iposz e kör fokozottabb védelme érdekében csatlakozott a már említett Eye Watch cég információs rendszeréhez. Az Eye Watch Fizetési fegyelem néven futó információs rendszere 32 ezer vállalkozás fizetési gyakorlatát teszi láthatóvá. A rendszertagok, valamint az általuk tett bejelentések számának folyamatos növekedésével a piac egyre jelentősebb szelete válik átláthatóvá, ami egyúttal a nem fizetők körének kiszűrését is egyre hatékonyabbá teszi.
Miközben fontos lépésnek tekinthető, hogy a szakmai szervezetek maguk cselekednek a lánctartozások felszámolása érdekében, a piacot kissé megzavarhatja, hogy az egyik leginkább érintett területet képviselő szövetség, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) egy másik rendszer mellett döntött, ezzel megosztotta az érintetteket. Döntésével egyébként az ÉVOSZ egyedül maradt. Az Iposz által választott rendszer mellett döntött viszont a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán kívül négy megyei kamara, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége és a Hitelgarancia Rt. is.
origo.hu
Gulyás Gergely nevetségessé tette Magyar Pétert, így reagált Magyar ámokfutására
