A megszorítócsomag elfogadása után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő hét első felében Brüsszelben megbeszélést folytat hazánk eurózónához történő csatlakozási programjának jelenlegi állásáról és a szeptember elsején benyújtandó konvergenciprogram lépéseiről az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosával. A magyar kormánynak szeptember elsejéig kell a konvergenciaprogrammal kapcsolatos kiegészítéseit írásba foglalnia, miután januárban az EB hazánk beadványát visszadobta, mivel nem ítélte elég hitelesnek a programban megjelölt határidőket.
Joaquín Almunia nemrég a Die Welt című német hetilapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a magyar közfinanszírozás helyzete jelenleg a legproblematikusabb az Európai Unión belül, korábban pedig több alkalommal is aggasztónak és rendkívül nyugtalanítónak ítélte a nemzetgazdasági folyamatokat. Az EB május elején közzétett jelentése szerint idén és jövőre is Magyarország marad az EU legnagyobb költségvetési deficitjével rendelkező országa, melyet tovább rontanak a növekvő adósságterhek és a duzzadó államháztartási hiány. Almunia egy hónappal ezelőtt úgy vélte, hogy a helyzet még a májusban kiadott jelentésben foglalt előrejelzéseknél is kritikusabb, és a magas kockázatú országok közé sorolta hazánkat.
– A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy a választások előtti költekezések miatt csak 2012-re tudjuk teljesíteni az eurózónába belépéshez szükséges maastrichti kritériumokat – vélte Barcza György, az ING Bank elemzője, aki a csatlakozás reális dátumát ezért 2014-re teszi. A szakértő szerint igen nehéz lenne tartani a kormány által bejelentett 2010-es céldátumot, mivel ehhez jóval nagyobb arányú hiánycsökkentésre lenne szükség, ugyanakkor közgazdasági szempontból kívánatos a mihamarabbi euróbevezetés.
Amennyiben a szeptemberben benyújtandó magyar konvergenciaprogram újabb elutasításra talál, akkor veszélybe kerülhetnek az uniós kohéziós alapok folyósításai, amely igazi érvágást jelentene a hazai gazdaságnak – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A megszorító- csomag lelassíthatja a GDP-fejlődést, kettős prés alá helyezi a hazai kis- és középvállalkozásokat, növelheti a munkanélküliséget és az inflációt, miközben egyre növekvő kamatterhekkel kell számolni – mondta Suppan, aki szintén tarthatatlannak látja a 2010-es csatlakozási céldátumot.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség