Gyurcsány óv a radikalizmustól

Régiónkban ma az a fő kérdés, a nemzeti radikalizmus vagy a nemzeti progresszió hívei kerekednek-e felül – jelentette ki a külképviselet-vezetők éves értekezletén mondott tegnapi beszédében Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök szerint a fenti probléma Lengyelországtól a Balkánig mindenütt jelen van, s Magyarország szerencsés, mert a „bezárkózó, önző nemzetieskedés” egyelőre csak „figyelmeztető”, nem pedig valódi dilemma. Gyurcsány ígéretet tett arra, hogy részletesen újrafogalmazzák hazánk külpolitikai stratégiáját. – Nem a Külügyminisztérium vagy a kormány mondja meg a verdiktet, hogy ezt vagy azt tessék végrehajtani – tette hozzá. Szerinte az 1990 és 2004 közötti magyar kormányok helykijelölő politikát folytattak, de napjainkban már más, szereppontosító politikára van szükség.
Gyurcsány – anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna – szóba hozta a szlovákiai politikai változásokat is. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárkit nemzeti hovatartozása miatt hátrány érjen. – Vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy a térség színes nemzetiségi összetétele nem gyengíti, hanem erősíti a nemzeteket – tette hozzá.
*
Uniós ügyekről szólva Gyurcsány Ferenc leszögezte: nem szereti azt az európai magatartást, amely morális szupremácia, azaz erkölcsi fensőbbség alapján tekint a kontinensre. Európa globális szerepe nem csupán megrendült, de rövid távon elveszni látszik – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a moralizáló Európa szép tankönyvi fejezet lehet, ha nem képes többre. Gyurcsány azt is elmondta, Magyarországnak nem kell további reformokat várnia Brüsszeltől.
A külképviselet-vezetőkhöz fordulva, a miniszterelnök felhívta a figyelmet a mostaninál összehangoltabb külügyi munkára. Ennek érdekében heti vagy kétheti rendszerességgel a külföldön dolgozó diplomaták összegző tájékoztatót és utasításokat kapnak majd a külügyi vezetéstől, amely hozzásegítheti őket, hogy állomáshelyükön hatékonyabban képviseljék a magyar érdekeket.
Érintőlegesen szólt a miniszterelnök a küszöbönálló szervezeti átalakulásokról is. Mint mondta, a Nyugat-Balkánnak továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonítanak, és lényegesnek nevezte, hogy több diplomatával, erősebb képviselettel legyünk jelen a térségben. Gyurcsány Ferenc előadását megelőzően Horváthné Fekszi Márta államtitkár szavaiból kiderült: idén 116, jövőre pedig 72 embert küldenek el a magyar külképviseletekről, de belföldön is 136 fővel csökken a Külügyminisztérium létszáma. Ugyanakkor bővítést irányoztak elő – elsősorban – volt szovjet és a balkáni országokban. A jövőben több diplomata dolgozik majd – többek között – Zágrábban, Ankarában, Szarajevóban, Belgrádban, Kijevben és Moszkvában. Öt gyakornoki státust hoznak létre kezdő diplomaták számára Kijevben, Moszkvában, Szófiában, Szkopjéban, Belgrádban, Tiranában, Szarajevóban és másutt. Növelik a konzuli szolgálat létszámát Moszkvában, Bangkokban és Csíkszeredában.
A magyar diplomácia látványos balkáni és posztszovjet irányú érdeklődéséről az értekezlet utáni sajtótájékoztatón lapunk kikérte Göncz Kinga véleményét is. A külügyminiszter elmondta, a külképviseletek létszámának alakulása az utóbbi években nem követte a politikai változásokat, ezért egyes országokban több diplomatára van szükség. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamokkal – például a visegrádi országokkal – már nem csupán bilaterális, de uniós keretekben is érintkezünk. Göncz Kinga szólt arról is, hogy „mindannyian megütköztek” Ján Slota szlovák politikus hét végi, újabb magyarellenes kirohanásain. (Amint arról hírt adtunk, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke többek között azt nyilatkozta, a MKP képviselői Szlovákiát nem hazájuknak, hanem Nagy-Magyarország részének tekintik, s hogy Dél-Szlovákiában a magyarok elnyomják a szlovákokat.) Kérdésre válaszolva Göncz Kinga elmondta, egyelőre a hivatalos pozsonyi elhatárolódásra várnak, s aztán megteszik a szükséges lépéseket.