A történtek előtt a politikai vezetők többsége és a közvélemény is értetlenül áll, mint mondják: a háborús körülmények között is példátlan mészárlásra nincs sem mentség, sem magyarázat. Izrael azonban a nemzetközi felháborodás ellenére is a síita szervezetre hárította a támadás áldozatai miatti felelősséget, mondván, a szervezet óvóhelyeken rejti el rakétáit, Kána lakosait pedig felszólították a város elhagyására. Később aztán az izraeli védelmi miniszter, Amir Perec azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben. Ehud Olmert kormányfő közölte, nem fog tűzszünetet elrendelni a Hezbollah elleni offenzívában, majd hozzátette, Izraelnek még 10–14 napra van szüksége céljai eléréséhez. A katasztrofális légitámadás miatt tegnap összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
A közel-keleti háború érezhetően kezd mind kínosabbá válni az Egyesült Államok számára is, amit jelez, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Izraelben a CNN beszámolója szerint „mély sajnálkozását” fejezte ki az áldozatok miatt, egyben mielőbbi tűzszünetet sürgetett Izrael és a Hezbollah között.
[Izrael…] Folytatás a 8. oldalon >
Folytatás az 1. oldalról >
A Hezbollah közleményt adott ki Bejrútban, melyben a „barbár mészárlást” a háború súlyos és veszélyes fordulatának nevezi, s leszögezi, hogy bár a világ „cinkos módjára” hallgat a gyilkosságokról, azok „nem maradnak büntetlenül”.
Condoleezza Rice mindezzel párhuzamosan felszólította Izraelt, hogy a „legnagyobb körültekintéssel járjon el”, elkerülendő a további civil áldozatokat – jelentette a távirati iroda. Az amerikai külügyminiszterhez hasonlóan Fuád Szinjóra libanoni kormányfő is azonnali tűzszünetet követelt, egyben kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgős összehívását. Közben Mohamed Halifa libanoni egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a 19 napja tartó izraeli offenzíva libanoni halálos áldozatainak száma elérte a 750-et. A Hezbollah rakétái Izraelben 18 embert öltek meg, 33 katona az offenzívában vesztette életét.
A Kána elleni támadást közben a világ számos vezetője elítélte. II. Abdalláh jordániai király „bűnös agressziónak, a nemzetközi törvények nyilvánvaló megsértésének” bélyegezte az izraeli támadást, és felszólította a nemzetek közösségét: tegyen eleget kötelezettségeinek, és találjon gyorsan megoldást a válságra és a libanoni nép szenvedéseire. „Felelőtlennek” nevezte és határozottan elítélte az akciót Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, és határozatot sürgetett az ENSZ Biztonsági Tanácsától a katonai offenzívák leállítására. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára nemzetközi vizsgálatot követelt a kánai támadás és „az Izrael által Libanonban elkövetett más háborús bűntettek” ügyében. A főtitkár egyben felszólította a BT-t, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a hadműveletek leállítása érdekében. Bassár al-Aszad szíriai elnök Emile Lahud libanoni államfővel folytatott telefonbeszélgetésében azzal vádolta Izraelt, hogy „állami terrorizmust” alkalmaz. Ez volt az első eset, hogy az izraeli offenzíva megindulása óta a szíriai elnök nyilvánosan állást foglalt a konfliktus kapcsán. Kána bombázása zátonyra futtatja a Libanonban zajló izraeli offenzívát – vélekedett Iszmail Haníje palesztin miniszterelnök. „A Libanon elleni izraeli háború nem fogja elérni célját” – hangsúlyozta. Mahmúd Abbász palesztin elnök hasonlóképpen „bűncselekménynek” minősítette az izraeli támadást, és felszólította az ENSZ-t: léptessen érvénybe azonnali tűzszünetet.
Jacques Chirac francia köztársasági elnök leszögezte: a számos ártatlan áldozatot, köztük nőket és gyermekeket követelő erőszakos cselekedetre nincsen mentség, és ez az eset minden eddiginél jobban mutatja, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, különben megismétlődhetnek a hasonló tragédiák. „Megdöbbentőnek és borzalmasnak” nevezte a mészárlást Margaret Beckett brit külügyminiszter, és emlékeztetett arra, hogy London több ízben felszólította már Izraelt: a zsidó államot ért támadások arányában cselekedjen. Geir Petersen, Kofi Annan ENSZ-főtitkár személyes képviselője közleményben ítélte el a támadást, és az ügy azonnali kivizsgálását követelte. Ugyancsak „elborzasztónak” nevezte a kánai légicsapást Katharina Von Schnurbein, az Európai Bizottság szóvivője, megismételve a közösségnek a tűzszünetre való felhívásait. Később Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megdöbbenésének adott hangot a szerinte indokolhatatlan támadás miatt. „Az ártatlanok mészárlásának véget kell vetni” – jelentette ki Benita Ferrero-Waldner, az európai külkapcsolatok biztosa, és a kánai bombázást „az igazolhatatlan erőszak eszkalációjának” nevezte.
Azonnali fegyvernyugvásra szólított fel XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő a nyári rezidencián, Castel Gandolfóban a vasárnapi Úrangyala-imádság előtt fordult „az erőszakspirál minden felelőséhez a fegyverek letétele érdekében”, hogy „fel lehessen építeni a párbeszéd eszközével egy stabil és tartós együttélést a Közel-Keleten”.
Teherán kezdeményezte az Iszlám Konferencia Szervezete államfőinek összehívását a dél-libanoni válság megoldására, egyben jelezte: kész „felelősségteljes szerepet vállalni” az izraeli–libanoni konfliktus megoldása érdekében.
Az izraeli agresszió elleni tiltakozóhullám többek között Párizs, Bern, Moszkva és Delhi után Tel-Avivot is elérte, ahol a tüntetők „Állítsátok le a gyilkolást!”, „Azonnal kezdjetek párbeszédet!” jelmondatokkal vonultak az utcákra. A felvonuláson arabok és zsidók egyaránt részt vettek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
