Kacsa volt az ígéret

Demonstrációt tartott mintegy száz baromfitartó a madárinfluenza miatti károk mielőbbi kifizetését és a közvetlen károk elismerését kérve. Azt szeretnék, hogy a kormány komplexen vizsgálja át a baromfiágazat helyzetét. A gazdák jelezték: tényleges káruk sokkal nagyobb, mint a leölt állatok értéke, ezért elvárják, hogy a közvetett károk kifizetésére is történjenek lépések.

Dénes Zoltán
2006. 07. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Figyelemfelkeltő demonstrációt tartottak tegnap a madárinfluenza miatt kárt szenvedett Bács-Kiskun és Csongrád megyei állattartók és termelők a budapesti képviselői irodaház közelében. A tüntetők petíciót küldtek a miniszterelnöknek, a földművelésügyi miniszternek, illetve az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökének. A károsult baromfitartók felkérésére és nevében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés a kártalanításra szánt pénz, illetve szorgalmazták a károk mielőbbi és teljes mértékű megtérítését.
*
Tekintettel arra, hogy az érintett térségben – elsősorban Bács-Kiskunban – a károk rövid és hosszú távú következményei igen összetettek, s a baromfitenyésztők kérdéseikre nem, vagy csak késve kapnak választ, kérték a kormánytól, hogy nevezzen ki az ügygyel foglalkozó kormánybiztost. Elképzelésük szerint a kormánybiztos feladata lenne a baromfi-influenza és annak megfékezésére tett intézkedések következményeinek komplex felmérése, az ezzel kapcsolatos kormány elé terjesztendő javaslat előkészítése, továbbá a termelés újraindítása feltételeinek célirányos kiemelt támogatása.
Petíciójukban a gazdák rávilágítanak arra, hogy súlyos anyagi gondot és létbizonytalanságot okoz a gazdáknak, hogy az állategészségügyi hatóság csak többszöri követelésre hajlandó határozatot hozni a kényszerintézkedésre, márpedig támogatás csak a leölt állatállomány után jár. Tehát azok, akik a baromfikat a tiltás miatt nem adhatják el, bár komoly kárt szenvednek, jelenleg semmilyen segítségre nem számíthatnak.
A petíciót a tüntetés helyszínén átvevő Font Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tiltások feloldása után megkezdődhessen az újratelepítés, amihez jelenleg nem adottak a feltételek. Felhívta a figyelmet arra, hogy előző napi parlamenti interpellációjára Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nem válaszolt arra, hogy a másodlagos károkat elszenvedett több száz, esetleg ezer gazdálkodónak mikor hajlandók végre fizetni. Emlékeztetett arra, hogy az agrárminiszter még a választási kampányban megígérte: amennyiben kényszerintézkedésekre kerül sor, úgy a károkat teljes mértékben megtéríti a kormány. Hozzátette: úgy tűnik, a miniszter mára ezen ígéretéről megfeledkezett.
A madárinfluenza június elején jelent meg Dél-Magyarországon, s azóta több százezer szárnyast kellett leölni. Figyelemre méltó, hogy csak Bács-Kiskunban mintegy 13 millió víziszárnyast, illetve további 10 millió más baromfifajtát nevelnek, ami több ezer családnak jelenti a megélhetést. A termelők kárát a Baromfi Terméktanács több mint tízmilliárd forintra becsüli. A gazdák petícióját az agrárminiszter nevében átvevő Dékány András, a Földművelésügyi Minisztérium szóvivője közölte: az Európai Bizottság rendelete alapján Magyarország a baromfitartóknak összesen mintegy 9,5 millió eurós, azaz hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintos támogatást adhat káraik enyhítésére. Ez az öszszeg Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára szerint nagyon kevés, mivel – figyelembe véve, hogy a területlezárások miatt a termelők nem tudták értékesíteni a baromfikat – legalább 25-26 milliárdos kárösszegről beszélhetünk. Rávilágított: a gazdák nyakán maradt baromfik költségén kívül komoly gondot jelent, hogy a gazdálkodók hiteleket vettek fel, amelyeket a kialakult helyzet miatt nem tudnak kifizetni, tehát e problémakörre is kell találni megoldást, például a viszszafizetési határidők elcsúsztatásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar baromfiágazat az egyik legfontosabb a hazai mezőgazdaság szempontjából, ezért minden olyan intézkedés elfogadhatatlan, amely az ágazat lefejezését eredményezi. Tehát – tette hozzá – igenis meg kell keresni azokat az uniós és hazai forrásokat, amelyek segítségével fennmaradhat a baromfiágazat.
Sörös Lajosné, a Bács-Kiskun megyei állattartók képviselője emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági miniszter azt ígérte, a levágások után egy hónapon belül a gazdák megkapják a kártérítést. Mint mondta, a határidő lejárt, pénzt azonban még senki nem kapott. Hozzátette: a baromfitartók komoly gondokkal küszködnek, mivel az állatlevágások következtében sokaknak már nincs munkájuk, hiszen leálltak a keltetők, s a takarmánykeverők sem dolgoznak.
Dékány András a petíció átvételét követően elmondta: a beadványban szereplő kormánybiztosi funkciót nem tartják szükségesnek, mert a szaktárca eddig is eredményesen fogta össze ezt a feladatkört, továbbá hatékonyan képviselte a termelők érdekeit Brüsszelben.
Lapunk információi szerint a szaktárca és a Baromfi Terméktanács megállapodott arról, hogy milyen feltételek mellett lehet újraindítani a madárinfluenza által érintett telepeket. A várhatóan ősszel újraindítható baromfitelepeknek új minimumrendszert írnának elő, aminek költségei több százezer forintra rúghatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.